Gondoltad már úgy, hogy jó lenne kiszakadni az unalmas mindennapokból és elindulni egy utazásra? Tehetősebb emberek egyre többször választják kikapcsolódásuk helyszínéül a tengerjáró hajókat. Nem biztos azonban, hogy ezek a hajók annyira biztonságosak, mint amennyire először feltételeznénk. A luxushajókon is, mint bárhol máshol, jelen vannak a kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények, és persze balesetek is történhetnek. Cikkemben azonban nem ezekkel foglalkozok, hanem a tengerjárókon történő nyomtalan eltűnésekkel.

Már több hónapja, hogy Ukrajnában kitört a háború. Azóta sem telik el úgy nap, hogy az ember ne találkozna egyre elkeserítőbb hírekkel, így nem is csoda, ha egy idő után reményvesztetté válik. Ezért is hoztunk el nektek egy kis útmutatást, „lelki táplálékot” karunk papjától, Alessandro Caprioli atyától.

Még februárban telefonon beszélgettem egy afrikai barátommal, aki szemrehányóan megjegyezte, hogy míg Európa lakosságának nagy része azonnal felmordult az Ukrajnában zajló háború kitörésének hallatán a palesztin-izraeli konfliktusról alig veszünk tudomást. A szemrehányást részben jogtalannak éreztem. Egyrészt az orosz-ukrán háború közvetlenül a szomszédunkban zajlik, ténylegesen érezzük a jelenlétét és civilként is tudunk fizikai segítséget nyújtani. Másrészt a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos hírek is eljutnak hozzánk, amiket el is olvasunk. Azt viszont be kellett látnom, hogy a konfliktus kezdeti okaival kapcsolatos tudásom hiányos volt, így ennek kutattam utána.

A büntetőeljárási törvény egyik új módosítása eredményeképpen, illetve az igazságügyi szakpszichológus és a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításainak köszönhetően 2021.január 1.-től hazánkban is alkalmazzák az izlandi eredetű Barnahus-módszert a szexuálisan bántalmazott gyermekek kihallgatása során.

A Barnahus elnevezés egyszerre fedi le a kihallgatás módszerét és a kihallgatás helyszínéül szolgáló intézmény nevét is. Egy izlandi szakember, Bragi Gudbrandsson nevéhez kötődik a módszer, amely 1990-es években megsokszorozódott szexuális bántalmazások esetében a kihallgatásokra vezethető vissza. Elsődleges cél a gyermekek védelme az igazságszolgáltatás egyes szakaszaiban, a korábbi reviktimizációs módszerek alkalmazása helyett. 2017. évi világkonferencián született meg a döntés arról, hogy a világon minden újonnan nyíló Barnahus-háznak kötelezően a Barnahus nevet kell viselnie. Magyarországon 2016 óta létezik Barnahus-ház Szombathelyen.

A Barnahus kifejezés gyerekházat jelent izlandi nyelven. Az intézmény, vagyis a berendezett gyerekház ad otthon a nyomozás során kihallgatásnak. A gyermekek egy óvó és védő környezetben vannak, ahol szakember jelenlétével kerül sor a bizonyítékok begyűjtésére. A szakpszichológus a berendezett szobában, a hatóság tagjaitól előre megkapott kérdéseket, a gyermek nyelvezetére fordítva, felteszi a sértett személynek. Mindeközben a hatóság tagjai maguk is jelen vannak a kihallgatás során, egy eltakart monitoring szobában hallgatják végig a beszélgetést. A módszer célja, hogy lehetőség szerint egyszeri alkalommal kerüljön sor a kérdések feltevésére, annak érdekében, hogy a gyermeket ne tegyék ki felesleges stressznek, a kérdésekkel járó esetleges szorongásnak. A szobák kialakítása elsődlegesen a gyermekek nyugalmát próbálják megcélozni: otthonos, családias környezetet teremtenek a szakemberek, ami segíti őket a gyermek bizalmának megszerzésében. Kiváltképp fontos a bizalom megszerzése, hiszen azok a gyermekek többsége, akik a gyermekházban kihallgatásra várnak, szörnyű abúzus áldozatai voltak, a kérdések feltétele pedig elengedhetetlen az esetleges büntetőjogi felelősség megállapításához.  

A szobák speciális felszereléssel rendelkeznek. A gyermekkel való megfelelő – akár nonverbális - kommunikáció kialakítása céljából a szobában többféle eszköz áll a gyermekek rendelkezésére, hogy elmesélhessék a velük megtörtént cselekményeket. Kortól függetlenül ki kellett alakítani azokat az eszközöket, amik a szakemberek segítségére lehetnek a bizonyítékok beszerzése során. Ilyen eszköz többek között az abúzus baba, aminek a segítségévél életre kelthető az adott cselekmény, vagy a gyermekrajz. A szobákban elhelyezésre kerülnek kolposzkópok is. A kolposzkóp az egyik legfőbb vizsgáló eszköz, mivel ennek segítségével  érintés nélkül kép- és videofelvétel készül a gyermek nemi testüregéről, amely alkalmas a létesített vagy adott esetben a nem létesített szexuális cselekmény megállapítására.

A módszer kritikáját a szakemberek elsődlegesen a lehetőség szerinti egyszeri kihallgatásban látják. Ezen egyszeri kihallgatás alkalmával a gyermek vallomását videóra veszik, ezzel is segítve a nyomozási többi szakaszába bekapcsolódó személyeket, és próbálják megkímélni a gyereket a többszöri kihallgatás okozta stressztől, amely a nyomozás lassítását eredményezheti. Sok kritikus áll azon az állásponton, hogy jelentősége lehet az ismételt kihallgatásoknak, amelyek során később még fontos információk kerülhetnek a felszínre, megváltoztatva ezzel a nyomozás eredményét. Másodszori kihallgatás során a sértett tanú (jelen esetben a gyermek) elé tárható újabb bizonyíték segíthet feleleveníteni a történtek elmosódott mozzanatait.

Magyarországon a törvénymódosítás évtizedes lemaradást hozott be: 2018. július 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási kódex és a végrehajtását elősegítő jogszabályok mindenképpen új irányba mutatnak. A törvény alapján a különleges bánásmódot érdemlő sértett kategóriájának első pontjában az életkori szempont került meghozatalra, ezzel a lépéssel a védtelenek kerültek az igazságszolgáltatás elsőfokú védelme alá.

Az alapok lefektetésre kerültek, a gyermekeket védeni kell.

Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on és Instagram-on!

A mindennapjaink során sokszor mondjuk egy eseményre, hogy „traumatizált” minket. A valóság ugyanakkor gyakran mást takar. A depresszióhoz hasonlóan, az emberek gyakorta nem a megfelelő pszichológiai jelentésük szerint használják a fogalmakat az őket érő történésekkel kapcsolatban. Mikor beszélhetünk traumáról? Mi válthatja ki? Mi a PTSD, melyet napjainkban egyre többször hallunk? Végső soron, hogyan kezelhető? Ezen kérdések megválaszolása a korántsem olyan egyszerű; a különböző szakirodalmak is kisebb-nagyobb módon eltérő válaszokkal szolgálnak.

1991 június 27 – egy lány tragédiájának, egy család rémálmának és a magyar kriminalisztika legnagyobb rejtélyének dátuma. Arról, hogy mi is történt pontosan ezen a napon a Szegedet és Orosházát összekötő útvonalon – számos elmélet és fikció született, ám a választ valószínűleg már sosem tudjuk meg.

2018- ban az Európai Gyógyszerügynökség súlyos mellékhatásokat állapított meg egy népszerű antibiotikumcsoportnál, a kinolon és a flourokinolon antibiotikumoknál. Ezeknek a durva mellékhatásai igen ritkán alakultak ki a pácienseknél, viszont annál súlyosabb szövődményeket okoztak. A mellékhatás lehet, súlyos idegrendszeri károsodás, kómát okozó alacsony vércukorszint, izom- és csontgyulladás például. Az antibiotikumcsoport szedésével kialakult mellékhatások a gyógyszer szedése abbahagyását követően sem múltak el, egyre fokozódtak és maradandó károsodást is okozhattak.

Cikkemben e két fogalom viszonyát vizsgálom, melynek során feltárom a különbségeket és az azonosságokat. A laikus, napi sajtót rendszeresen nyomon követő egyén számára kissé értelmetlennek és feleslegesnek tűnhet a teremtésvédelem fogalma. Számos ismerősöm, családtagom intézte hozzám a nagy kérdést: „Most akkor teremtésvédelem vagy környezetvédelem?”

Napjainkban igen fontos erőforrás és nyersanyag a kőolaj, valamint a földgáz, mindkettő szénből, amellett hidrogénből tevődik össze; tehát szénhidrogének keveréke. De hogy jutunk el a szénhidrogénhez? Ehhez szükséges a tengereket megvizsgálnunk, pontosabban annak olyan részét, ahol nagy mennyiségben találhatunk apró lebegő élőlényeket (növényeket és állatokat); más szóval planktonokat. Ezek az előszervezetek elhalálozás után a tenger aljára ereszkednek le majd homok- és iszapréteg lepi el őket. Évmilliók elteltével a folyamatos lerakódás, levegőtől való elzártság és az állandó nyomás határa új anyag keletkezik, ami a szénhidrogén. Ahhoz, hogy a felszínre hozzuk a kőolajat, valamint a földgázt szükséges egy járatot fúrnunk a földbe, amin leeresztünk egy csövet, hogyha a földgáz és a kőolaj együtt található meg a táguló gáz felnyomja a felszínre a kőolajat, mint egy szökőkút esetében, ha nincs elegendő nyomás szivattyúzásra van szükség.

Június 29-én, múlt hét szerdán, 57 évesen elhunyt Böszörményi Gyula, József Attila-díjas író.