Vajon mi ösztönözhet arra egy embert, hogy mások életére törjön; sőt mi több, hogy más vagy mások életét kioltsa? Biztos sokakban felvetődött már a kérdés. Egy biztos, az emberölés a Btk. által is az egyik legszigorúbban szankcionált jogellenes cselekmény. A Btk. 160. §-ban meghatározottak alapján az alapeset szerint: - „Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”  A sorozatgyilkosok esetében viszont, a minősített eset lesz az irányadó, mely szerint különös visszaesőként a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendeli el a törvény emberölés minősített esete miatt. 

Fotó: mindset.pszichologia-bepillantas_agyilkosok_emejebe

E cikk célja, röviden ismertetni Magyarországon az ítélkezés kapcsán megjelenő ülnökrendszert. Jelenleg hazánkban, három esetben beszélhetünk ülnöki részvételről. Így, a fiatalkorúak büntetőjoga, a katonai büntetőeljárás, illetve a munkaügyi per. Továbbá, egyfajta kuriózumként az ún. „mérnök bírókról” is szeretnék pár szót ejteni. 

Kép forrása: Index

Valószínűleg a legtöbb embernek ezek a mondatok visszahangzanak a fülében, ha meghallja a „kém" és „elhárítás" szavakat. Titkos találkák, szmoking, kütyük... De mi a valóság? És főleg: Mi a magyar valóság?

Az Európai Unió 2021-ben elfogadta a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem 2022–2025 közötti prioritásait, amelyeket az EMPACT (European Multidisciplinary Platform Against Criminal Threats) keretében valósítanak meg. A program célja, a legsúlyosabb bűnügyi fenyegetések kezelése, valamint a tagállamok és bűnüldözési szerveik együttműködésének erősítése. Az EMPACT a szervezett bűnözés elleni harc egyik legfontosabb eszközévé vált, biztosítva a hatékony fellépést és a közös műveletek végrehajtását.

Számtalan hallgató jelentkezett jogi egyetemre sztárügyvédekről szóló sorozatok és filmek által inspirálva. Ez teljes mértékben érthető, hiszen kinek nem imponálnak a drága öltönyök és az érzelmes perbeszédek. Azonban már joghallgatóként is hamar rá lehet ébredni, hogy a jogászi élet kicsit komplikáltabb ennél és vannak részei, amiket kevésbé mutogatnak a tévé képernyőjén. Tökéletes kivétel a Better Call Saul, ami őszintébb, lassabb léptekben mutatja be egy ügyvéd karrierjét, annak minden sikerével és kudarcával együtt.

Az utóbbi időszakban, valamint az ezt megelőző években jól látható módon növekedett a tüntetések, avagy a békés gyülekezések száma hazánkban. A média, illetve különböző sajtóorgánumok torzíthatják a benyomásunkat az ilyen típusú rendezvényekről. Ennek fényében, különösen joghallgatókként elengedhetetlen a szabályozás megfelelő ismerete. Eme tudás birtokában objektívebben kísérhetjük napjaink történéseit.

A fogalom mindenki számára ismerős lehet - a Netflix és hasonló streaming szolgáltatók fénykora előtt széleskörűen elterjedt volt elsősorban a filmek különböző illegális oldalakról történő letöltése. Ezekhez az oldalakhoz sokak számára a gyermekkor nosztalgiája fűződik. Az ártatlan szórakozásnak tűnő letöltések azonban - szerzői jogi és etikai szempontból - problémákat vethetnek fel. Vannak, akik a művészet szélesebb körű elérhetővé tételével érvelnek a kalózkodás mellett - hogy szabhat ennek határokat a jog?

A nemrég megjelent A brutalista című amerikai-brit-magyar koprodukcióban készült film megtekintése után ötlött fel bennem a gondolatot, hogy az Amerikába kivándorolt honfitársaink témájával foglalkozzak. Mint ahogy a filmbéli Tóth László, úgy magyarok milliói vándoroltak az Egyesült Államokba a XIX. és XX. század folyamán. A kivándorlási folyamat három nagyobb hullámban zajlott le: az első nagyobb tömeg a ’48-’49-es forradalom és szabadságharc után és azt követő években érkezett, majd jött a második világháború és adott újabb löketet az emigrációnak, végül az 1956-os forradalom miatt menekülők érkeztek nagyobb számban az USA-ba. Ma a népszámlálások szerint körülbelül 1,4 millió magyar vagy magyar származású él az Egyesült Államokban, amivel az USA lakosságának kevesebb mint 1%-át teszik ki.

Május elseje, a munka ünnepe, nem csupán egy pihenőnap a naptárban. Ez a nap arra emlékeztet bennünket, hogy a munka világában elért vívmányok nem a véletlen művei. A munka ünnepe a történelem egyik legfontosabb társadalmi mozgásának, a munkásmozgalomnak a gyümölcse, amely az idők folyamán számos országban különböző formákat öltött, hogy végül világszerte elérje célját: a munkások jogainak elismerését és védelmét.

Az amerikai elnökválasztást megelőzően többen vizsgálták, hogy milyen hatással lehet Európára Donald Trump megválasztása. A gazdasági elemzések szerint minden amerikai importra kivetett 10%-os általános vám megzavarhatja az európai növekedést. Továbbá, a monetáris politikai eltéréseket is fokozhatja. Többek között az autógyártásra, valamint a vegyiparra is kedvezőtlen hatást fejthet ki, mivel nagy mértékben függnek az Egyesült Államok exportjától. Ha ezek a hatások hosszútávúak lennének, az megingatná Európa gazdasági állóképességét, azonfelül azt eredményezné, hogy az Európai Központi Banknak kamatcsökkentéssel kellene reagálnia a kialakult helyzetre.

Kép forrása: euronews