Valószínűleg a legtöbb embernek ezek a mondatok visszahangzanak a fülében, ha meghallja a „kém" és „elhárítás" szavakat. Titkos találkák, szmoking, kütyük... De mi a valóság? És főleg: Mi a magyar valóság?
Az elmúlt néhány évben meglepően sok, kémeket érintő történettel találkozhattunk a médiában; legyen szó akár a tavaly magukat argentinoknak kiadó, orosz kémházaspár elfogásáról Szlovéniában, egy Kínának kémkedő amerikai állampolgárság letartóztatásáról Németországban, vagy egy magát brazil tudósnak álcázó, orosz kém leleplezéséről Norvégiában.
Bár kicsiny hazánk talán kevéssé mérhető a fentebb említett országokhoz – legalábbis méret és stratégiai jelentőség szempontjából – de ugyanúgy kiemelt jelentőséggel bír itthon is a kémelhárítás.
Kémelhárítás szempontjából az egyik legfontosabb jogforrásunk a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.). A törvény 1. §-a szerint: „Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai: a) az Információs Hivatal, b) az Alkotmányvédelmi Hivatal, c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint e) a Nemzeti Információs Központ.”
Bár az említett szervek feladatai alapvetően szorosan összefüggnek egymással, Magyarországon specifikusan az elhárítás jelenleg az Alkotmányvédelmi Hivatal feladatai közé tartozik. Az Nbtv. 5. § értelmében a Hivatal többek között: „a) felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet; b) felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket; c) d) felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;”. Fontos szerepe van továbbá a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt intézmények, illetve objektumok védelmében, valamint a terrorizmus elleni harcban is.
A kémelhárítás a polgári elhárítás egyik területét képezi. A Hivatal tájékoztatása alapján a polgári elhárítás feladata: „[...] megelőzni azoknak a kockázatoknak a bekövetkezését, amelyek hazánk szuverenitását, biztonságát és belső rendjét fenyegetik. Ennek keretében megismerni, észlelni, azonosítani és megszüntetni a rejtett, leplezett veszélyeket, valamint a megszerzett információk átadása révén támogatni a kormányzati döntéshozatalt.”
Az ország szuverenitásának védelme érdekében tehát a kémelhárítás célja annak a megakadályozása, hogy más államok olyan információk birtokába kerülhessenek vagy olyan kapcsolatokra tehessenek szert, amelyekkel képesek lehetnek hatást gyakorolni Magyarország gazdaság-, nemzet-, kül-, vagy éppen belpolitikájára.