A fogalom mindenki számára ismerős lehet - a Netflix és hasonló streaming szolgáltatók fénykora előtt széleskörűen elterjedt volt elsősorban a filmek különböző illegális oldalakról történő letöltése. Ezekhez az oldalakhoz sokak számára a gyermekkor nosztalgiája fűződik. Az ártatlan szórakozásnak tűnő letöltések azonban - szerzői jogi és etikai szempontból - problémákat vethetnek fel. Vannak, akik a művészet szélesebb körű elérhetővé tételével érvelnek a kalózkodás mellett - hogy szabhat ennek határokat a jog?
A kalózkodás jogvédett tartalmak jogosulatlan másolását, terjesztését, felhasználását jelenti. Ez magába foglalja például tartalmak illegális letöltését, kalózoldalak használatát, feltört szoftverek terjesztését és plagizált tartalmak publikálását.
Bár az internetes kalózkodás bűncselekménynek számít, sokan pozitív aspektusból próbálják megközelíteni a problémát. Az edukációhoz és a kulturális életben való hozzáférés jogát az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is megállapítja, a kalózkodás egyszerűbb hozzáférést biztosíthat tudományos jellegű tartalomhoz. Egyesek a szellemi terméket forgalmazó cégek - például zenekiadók vagy filmstúdiók - elleni bojkottként folyamodnak kalózkodáshoz. Arra hivatkoznak, hogy ezen cégek prioritása a profit generálása, ezzel pedig sokszor háttérbe szorítják az elérhetőséget vagy az alkotó érdekeit és művészi integritását.
A jog világában a szellemi tulajdonhoz való jog prioritást élvez az alkotásokhoz való szabad hozzáféréssel szemben. A szellemi alkotás jogi védelme elősegíti az innovációt és a kreativitást, biztonságot ad létrehozónak.
A magyar Büntető Törvénykönyv a 385. §-ban tér ki a szerzői jogok védelmére - megállapítja, hogy aki más szerzői vagy kapcsolódó jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, az bűncselekményt követ el. 2012-ben Magyarország aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA), amely a nemzetközi együttműködést erősíti a kifejezetten a hamisítás problémája ellen.
Összességében a szerzői jog védelme és a kultúra elérhetősége fontos értékek, a kettő azonban nem feltétlenül zárja ki egymást. Az open access modellek szabad hozzáférést biztosítanak rengeteg tudományos anyaghoz, illetve rengeteg platform kínál ingyenes, alacsony árú vagy korlátozott időre szóló hozzáférést biztosító verziókat szolgáltatásából.
