Az építész által elkészített terv, továbbá az ez alapján elkészült épület szerzői jogi védelemben részesül abban az esetben, ha az egyéni és eredeti jellegű. A szerzői jogi oltalom magában foglalja, hogy ezen művek felhasználásához a szerző beleegyezése szükséges. Az előzőekből tehát arra kell következtetni, hogy minden alkalommal, amikor a családi nyaraláson egy épülettel a háttérben szeretnénk fotózkodni, vagyis felhasználjuk a szerzői művet, engedélyt kell kérnünk az építésztervezőtől?
A jó hír, hogy a panorámaszabadságra vonatkozó szabályok Magyarországon általában lehetővé teszik, hogy ezen fényképek a tervező engedélye nélkül készüljenek el. Panorámaszabadság alatt azon szabályok összességét értjük, amik megengedik, hogy a szerzői jogi oltalom alatt álló művekről fényképet vagy más származtatott alkotást lehessen előállítani, ha a felhasználás tárgya a látkép része (például szobor, épületegyüttes stb.).
A vonatkozó törvény pontosan a következők szerint szabályozza a kérdést: „A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.” A törvényben szereplő feltételeknek együttesen kell teljesülniük. A szabály meghatározza, hogy az épületnek szabadtérinek kell lennie – tehát nem zárt, belső része az építménynek –, valamint nyilvánosnak kell lennie a helyszínnek, vagyis nem tartozik ide például egy magánkert. A szabad fotózáshoz az is szükséges, hogy az épület azzal a céllal került megépítésre, hogy hosszú távon váljék a látkép részévé, így az ideiglenesen elhelyezett installációk nem esnek ezen kivétel hatálya alá.
Az Európai Unió országaiban nincs egységesen szabályozva a panorámaszabadság kérdése, ezért vannak olyan országok is, ahol hazánktól eltérően csak magáncélra használhatók fel a látképet alkotó épületek, ha azok még a szerzői jog által meghatározott védelmi idő hatálya alá tartoznak. Az utóbbi csoportba tartozik Franciaország is, ahol nagy visszhangot keltett az Eiffel-torony kérdése. Az építmény már közkinccsé vált, ugyanis a védelmi idő lejárt a tervezők halála után, tehát Párizs híres tornya szabadon fényképezhető. Érdekesség azonban, hogy a tornyot este továbbra sem lehet engedély nélkül fotózni, mivel a látványosságon megjelenő fényjáték viszont szerzői jogi védelem alatt áll. Ez alól egyedül a természetes személyek magáncélú felhasználása jelent kivételt.
Sok tényezőtől és körülménytől függ, hogy mely épületet és hogyan lehet lencsevégre kapni. Figyelni kell arra, hogy az adott területre milyen szabályok vonatkoznak, illetve a szerzői jogi jogszabályokon kívül az egyéb jogok tiszteletben tartását is szem előtt kell tartani. Tekintettel kell lenni például az épület tulajdonosának jogaira a felvétel készítésekor.
