2024-ben, közel egy évszázad jogvédelem után, Mickey egér eredeti verziója közkinccsé válik az Egyesült Államokban, így a karaktert - bizonyos keretek között - az őt megalkotó cég engedélye nélkül is fel lehet használni különböző alkotásokban.
A széles körben ismert karakter először 1928-ban jelent meg egy Steamboat Willie (Willie gőzhajó) című animációs filmben. Ebben még nem a mai piros nadrágos, vékony hangon titkos mikkentyűkről ordító kisegér, hanem neki egy régebbi, fekete-fehér verziója szerepel. A karakter közkinccsé válása azt jelenti, hogy azt bárki megoszthatja, megváltoztathatja vagy felhasználhatja azt saját alkotásában. Így fantáziát elengedve lehet Mickey egeret saját történetünk szereplőjeként felhasználni, akár egy horrorfilm gonoszevőjeként is – amit már meg is tettek: az ebben az évben bemutatásra kerülő a Mickey egér csapdája című horror-vígjátékban.
Az Amerikai Egyesült Államokban a szerzői jog egy művet a nyilvánosságra hozatalától számított 95 évig illeti meg. Ennek a szabályozásnak kialakításában jelentős szerepe volt a Mickey egér karakterét is létrehozó Disney-nek, amely évtizedeken keresztül lobbizott a szerzői jogi védelem időtartamának meghosszabbításáért, míg végül elfogadásra került a Mickey Mouse Protection Act-re keresztelt törvény. Ezt megelőzően a szerzői jogi védelem a művet 75 évig illette meg, amivel már 2003-ban bekövetkezett volna a mostanra elkerülhetetlenné vált közkinccsé válása a figurának.
Érdemes azonban figyelemmel lenni néhány dologra, mielőtt bármit is kezdenénk ezzel a karakterrel. Mickey egérnek kizárólag a már említett 1928-as változata használható fel, a később módosított és mai formájában ismert kisegér továbbra is jogvédelem alatt áll. Tehát a tévéműsorokból ismert és iskolatáskákon gyakran ábrázolt karakterre nem vonatkozik a közkinccsé válás, csak az eredeti, „1. generációs” Mickey egérre. További fontos kritérium, hogy a létrehozott alkotás nem keltheti a fogyasztóban azt a hitet, hogy az bármilyen formában a Disneytől származik, vagy általa szponzorálva van. Ennek egy módja lehet az, ha például a karaktert szerepeltető filmben elhelyeznek egy felhívást, hogy a mű nem a Walt Disney produktuma.
A közkincsé válás bármilyen újragondolását lehetővé teszi Mickey egérnek. Persze, könnyen lehet sikert aratni azzal, ha egyből egy horrorfilm szereplőjeként ábrázolják, hiszen mégiscsak meghökkentő gyerekkorunk barátságos karakterét egy baltával a kezében látni, de a közkinccsé válás hosszabb távon lehetőséget nyújt számtalan új mű létrehozására. Gondoljunk csak bele milyen lehet egy mese, amelyben Mickey egér, Micimackó és még számos más régről ismert karakter közösen néz szembe az őket keresztező kihívásokkal.
A szellemi alkotások jogvédelmének időbeli korlátozása szükséges a kulturális fejlődéshez. Ez ad lehetőséget az alkotóknak arra, hogy már meglévő, mások által kitalált produktumokat felhasználva és azokból ihletet merítve valami újat hozzanak létre – ugyanúgy, ahogy a jogvédelmet élvező is tette a művének létrehozásakor. Ez különösen igaz a Disney-re, amely számtalanszor használt fel már közkinccsé vált szellemi alkotást műveihez. A kis hableány vagy a Jégvarázs elkészítéséhez Christian Andersen meséihez nyúlt, az Oroszlánykirályhoz Shakespeare Hamletjét dolgozta fel és a sort még bőven lehetne folytatni.
Annak ellenére, hogy a Disney hosszú időn keresztül igyekezett megakadályozni azt, hogy a legendássá vált karaktere közkinccsé váljon, ez ugyanúgy szükséges, mint bármely más alkotás esetében. Ez megannyi lehetőséget adhat újabb és újabb művek megalkotásához, pont úgy, ahogy az azt létrehozó vállalat inspirálódott más közkinccsé vált történetekből.
