Több évnyi kutató- és fejlesztőmunka után megjelent az OpenAI fejlesztette ChatGPT, ami valósággal berobbant a köztudatba. Felhasználóinak száma 5 nap alatt egymillió fölé ugrott, a felhasználási módjai pedig folyamatosan bővülnek.
A ChatGPT egy mélytanuló modell, mely több mint 570 gigabájtnyi emberi szöveg tanulásával lett felvértezve. Ennek eredményeként képes beszélgetni, esszéket írni, intelligens válaszokat adni jól feltett kérdésekre, valamint programot kódolni. Rengeteg felhasználó kezdett kísérletezni a chatbottal, így kiderült, hogy olyan produktum alkotására is képes, amire nem tanították be. Így tehát tágabb értelemben írhat jogi elemzést, dalszöveget, de képek és videók létrehozása sem jelent gondot a számára.
Természetesen a ChatGPT rohamos terjedése miatt felmerülnek bizonyos kérdések. Ilyen például a jog szempontjából, hogy kit is illet a szerzői jog azzal a művel kapcsolatban, amit a ChatGPT alkotott?
Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról elsősorban védelemben részesíti az irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokat, de emellett még például a számítógépi programalkotásokat, a szín- és zeneműveket is. Lényegében a műnek emberi alkotásúnak, egyedinek és kreatívnak kell lennie. Így tehát emberi alkotói hozzájárulás hiányában az alkotás nem jogosult szerzői védelemre. Az MI mélytanulással ugyan saját készségeket sajátít el, nem szabad elfelejtenünk, hogy ember alkotta művekből, adatokból tanul.
Felmerülhet a kérdés, hogy a szerzői jog miért nem a ChatGPT készítőit, programozóit illeti meg? Az MI a „tanítás” után önállóan működik, az alkotások az ő döntéseinek az eredményei. Ezért a programozók, tulajdonosok nem lesznek szerzői semmilyen, a chatbot általál alkotott műnek. Ráadásul arra is oda kell figyelniük, hogy a betáplált tartalom feldolgozása ne sértsen szerzői jogokat.
Az Európai Parlament és Tanács 2001/29/EK irányelve (az INFOSOC irányelv), illetve az Európai Unió Bíróságának („EUB”) határozatai is segítségünkre lehetnek a kérdés megválaszolásában. Eszerint „a számítógépi programok, az adatbázisok vagy a fényképek kizárólag akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha eredetiek abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotásainak tekintendők”. Így vizsgálandó az algoritmus szerepe abból a szempontból, hogy az csupán a megvalósítási folyamat eszköze volt-e? Amennyiben igen, úgy az alkalmazó embert, illetve a létrejött művet a szerzői jogi védelem megilleti.
Az kétségtelen, hogy a ChatGPT terjedése sürgeti a szerzői jogoknak a felülvizsgálatát, így érdemes nyomon követni az ezzel kapcsolatos szabályok változását uniós és nemzeti szinten egyaránt.
