Úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább része az életünknek, helyet követel magának a mindennapjainkban. Éppen ezért érdemes tudni, hogyan is szabályozhatjuk ezt az egyelőre megzabolázhatatlannak tűnő erőt.
2024. augusztus 1-én lépett hatályba a világ első átfogó mesterséges intelligencia szabályozása, az Európai Parlament és a Tanács 2024/1689 rendelete (angolul: AI Act). A jogszabály célja, hogy megbízhatóvá tegye a mesterséges intelligenciát Európában. Hogyan tervezi ezt megvalósítani? Mik a legfontosabb tudnivalók?
Manapság az élet egyre több területe kerül a mesterséges intelligencia (MI) befolyása alá, gondoljunk csak például a közlekedésre és az önvezető autókra, vagy az egészségügyre. A mesterséges intelligencia rendszerek elterjedése számos előnnyel jár mind egyéni, mind társadalmi és uniós szinten, ám kétségkívül kockázatot is jelenthet a felhasználókra, a biztonságukra és az alapvető jogaikra, valamint a rendszerre nézve is. A rendelet célja, hogy egy egységes jogi keret megállapításával az MI rendszerekre nézve egy olyan jól működő belső piacot hozzon létre, ahol ezek az előnyök és kockázatok megfelelően kezelhetők.
A rendelet szabályai olyan Unión belüli vagy kívüli szolgáltatókra és alkalmazókra vonatkoznak, akik MI-rendszert akarnak forgalomba hozni az uniós piacon, vagy a rendszerük használata érinti az uniós polgárokat.
A jogszabály, attól függően, hogy mekkora kockázatot jelentenek, négy szintbe sorolja az MI rendszereket. Az elfogadhatatlan kockázati szintbe tartoznak azok a rendszerek, amelyek felhasználása veszélyezteti az emberek biztonságát, megélhetését és jogait, ilyenek például a társadalmi kreditrendszerek. A rendelet tiltja ezeknek az alkalmazását. A magas kockázatú MI rendszerek káros hatással lehetnek az emberek biztonságára vagy alapvető jogaira, ilyenek például azon technológiák, amik a kritikus infrastruktúrák (pl.: közlekedés) kezelésében és üzemeltetésében játszanak szerepet. Az ebbe a kategóriába tartozó rendszerek szolgáltatóinak szigorú kötelezettségeknek kell eleget tenniük a piacra kerülésük érdekében. Különböző követelményeknek kell, hogy megfeleljenek (pl.: átláthatóság, emberi felügyelet, műszaki dokumentáció), és egy megfelelőségértékelési eljáráson is át kell esniük, és emellett még különböző regisztrációs kötelezettségeket is teljesíteniük kell. A kevésbé kockázatos szintbe tartozó MI rendszerek esetében az átláthatóság jelenthet problémát. Megoldásként a rendelet különböző kötelezettségeket hoz, mint például a chatbotoknál a szolgáltatónak tájékoztatnia kell az embereket arról, hogy nem egy valós személlyel beszélnek, vagy az MI által generált tartalmakon fel kell tüntetni azt, hogy mesterségesen lettek generálva. A minimális kockázattal bíró MI rendszerekre, mint például a spam-szűrőkre a rendelet nem ír elő szabályokat.
Kinek a feladata a rendelkezések végrehajtása? A nemzeti hatóságok felelősek azért, hogy a jogszabály érvényesítésre kerüljön a tagállamokban, viszont a következetes és hatékony alkalmazás érdekében a rendelet létrehozott egy MI-testületet, ami a tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. A testület ülésein az MI-hivatalnak is részt kell vennie, ami 2024. februárjában jött létre az Európai Bizottságon belül, és azáltal játszik kulcsszerepet a rendelet végrehajtásában, hogy támogatja egy megbízható MI fejlesztését, és ennek érdekében a nemzetközi együttműködést.
Mivel az MI-rendszerek gyorsan fejlődnek, ezért a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet egy olyan jogi keretet hoz létre, ami képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel, könnyen és gyorsan kiigazítható, és lehetővé teszi a gyakori értékelést.
A jogszabály a hatálybalépését követő két év elteltével lesz teljes egészében alkalmazandó, de a benne megfogalmazott tilalmak 6 hónap után, az irányítással kapcsolatos rendelkezések pedig 12 hónap múlva lesznek alkalmazhatóak.
