A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetése, melynek során a hitelezők kielégítést nyernek. Ennek időtartama maximum 2 év lehet.
A felszámolás megindulhat a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság, a büntetőügyben eljáró bíróság vagy maga az adós kezdeményezésére is. Utóbbi akkor kérheti az eljárás lefolytatását, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud vagy nem kíván élni. Ha már csődeljárás, fontos megjegyezni, hogy bár a köznyelvben gyakran szinonimaként vannak emlegetve, jogi szempontból eltérnek egymástól. A csődeljárás célja ugyanis az, hogy a hitelező és adós egyezségre jussanak és a tartozás részben vagy egészben megfizetésre kerüljön.
A bíróság abban az esetben rendeli el az eljárás lefolytatását hivatalból, ha a büntetőügyben eljáró bíróság értesíti vagy, ha nem jött létre csődegyezség. Ha az eljárás a hitelező kérelmére indul, úgy ebben meg kell neveznie a tartozás jogcímét, esedékességét, és azt, hogy miért tartja fizetésképtelennek az adóst. Fontos, hogy ezt megelőzze egy teljesítés felhívására vonatkozó, hitelező által küldött felszólító levél. Az adósnak a kérelmet követően 8 napja van arra, hogy nyilatkozzon a kérelemben foglaltakról. Az eljárás során az adós kérelme esetén a bíróság legfeljebb 45 napos határidőt szabhat arra, hogy tartozásait kiegyenlítse. Amennyiben ez megtörtént és a hitelező eláll a kérelmétől, úgy az eljárás megszüntetésre kerül. Ha azonban az adós nem vitatta tartozását, és azt a teljesítés lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, vagy a csődegyezséget nem teljesítette, a bíróság megállapítja fizetésképtelenségét.
Amennyiben a bíróság megállapító végzése jogerőre emelkedik, kirendeli a felszámolót, és a Cégközlönyben közzétett végzése alapján elrendeli az adós felszámolását. A hitelezőknek innentől számítva 40 napjuk van arra, hogy a felszámolónál jelentsék a fennálló követeléseiket, aki aztán ezeket besorolja. Az ő feladata továbbá, hogy az adós vagyoni helyzetét felmérje, majd követeléseinek és igényeinek érvényesítése után vagyonát értékesítse.
A hitelezők jelentési határidejének lejárta és a zárómérleg benyújtása között a felek bármikor köthetnek egyezséget, melyet bírósági jóváhagyásra be kell nyújtaniuk. Ha az adós és a hitelező között nem jön létre egyezség, és utóbbi kielégítésére sem kerül sor, a bíróság végzésben rendelkezik az eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, továbbá a költségek, díjak, valamint a követelések kielégítéséről. Azonban az is megtörténhet, hogy az adós valamennyi tartozását megfizeti, a követelésekre és a felszámoló díjára pedig biztosítékot nyújt. Ez esetben a bíróság megszünteti az eljárást.
