Érdekes és talán kevéssé ismert intézménye a magyar bírósági rendszernek az úgynevezett panasznap vagy újabb nevén „Ügyfélsegítő”.
A 2018-tól hatályos 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról, azaz az új Pp. megtartotta ezt a több mint százéves jogintézményt, amely a jogkereső állampolgárok eligazodását hivatott segíteni. A panasznap lényege, hogy a jogi képviselővel, ügyvéddel nem rendelkező állampolgárok a lakóhelyük szerinti illetékes járásbíróságon megfelelő szakmai segítséggel jegyzőkönyvbe mondhatják keresetüket vagy egyéb kérelmüket. Ha a kérelem esetlegesen nem tartozna bírósági hatáskörbe az ügyintéző megfelelő kioktatással felvilágosítja az állampolgárt az egyéb lehetőségeiről.
Már a sommás eljárást szabályozó 1893. évi XVIII. törvénycikk rendelkezett arról, hogy a feleknek lehetőségük van „panaszukat” jegyzőkönyvbe mondani, a bíróság pedig köteles útbaigazítást nyújtani a hozzá fordulóknak. Az 1911. évi Pp. megtartotta, majd az államszocialista jogelveket valló 1952. évi eljárási kódex tovább szélesítette a bírósághoz fordulás ezen formáját, például a felek bármely városi vagy megyei bíróságon előadhatták sérelmeiket.
A bírósági panasznapról joghallgató létemre én is csak a véletlen folytán hallottam egy gyakorló bíróval való beszélgetésem során, amikor fogalmazói és titkári éveiről mesélt. A panasznapokat megtartása ugyanis döntő részben a „friss hús”, azaz a bírósági fogalmazók és titkárok feladata, ahogy erről a végrehajtást szabályozó rendelkezések is szólnak. Beszélgetőpartneremtől megtudhattam, hogy ezek a napok karrierjének legérdekesebb pontjai voltak, hiszen ezeken az ügyfélfogadásokon szinte tényleg boldog-boldogtalan megfordulhat, akinek sérült az igazságérzete, kezdve az elektromágneses sugarak ellen védő alumínium fóliasapkát viselő nénitől az írni-olvasni nemtudókig. Bár ez a fajta munka nem jelenti a bírói szakmai munka csúcsát, kiváló lehetőséget teremt az egyetemről frissen kikerült jogászoknak az alapos szakmai gyakorlat szerzésére. Esetleges leendő bírósági alkalmazottként lehet közülünk is lehetősége lesz valakinek az igazságszolgáltatás effajta szolgálatára.
Az Alkotmánybíróság is foglalkozott a bírósági panasznap intézményével. A vonatkozó AB határozatban a testület kimondja, hogy a panasznap a bírósághoz fordulás jogának tényleges, legelemibb megvalósulása, így alapvető alkotmányos követelmények teljesülését segíti elő. A panasznap azonban felvet néhány gyakorlati problémát is. A pártatlanság követelménye is nehezen érvényesül, hiszen a jegyzőkönyvet, beadványt papírra vető igazságügyi alkalmazott a „saját maga” beadványát kell, hogy felülvizsgálja, hogy az megfele-e a bírósági hatáskör követelményeinek. A panaszt felvevő alkalmazott gyakran önkénytelenül is az ügyfél „ügyvédjeként” viselkedik, hiszen a jogban járatlan hétköznapi emberek eligazodását kell segíteni, amely nehezen illeszkedi a bírói pártatlanság elvéhez. Mindenesetre, a jogintézmény alapvető állampolgári jogok érvényesítését segíti elő, amely egy modern jogállamban elengedhetetlen.
