A közösségi média felületein, kommentszekciókban és véleménykifejtésre alkalmas fórumokon már az internet kezdetei óta megtalálhatóak sértő, erőszakos jellegű megjegyzések, amelyekkel a különböző oldalak más-más módszerek és feltételek alkalmazásával próbálnak leszámolni. 
Egyes közösségi oldalak automatikusan eltávolítják a bizonyos kifejezéseket tartalmazó posztokat és kommenteket, míg mások csak minimális cenzúrát alkalmaznak. A közösségi felületek gyűlöletbeszédet érintő szabályzatait rengeteg kritika éri, mivel sokan a szólásszabadság korlátozásaként tekintenek ezekre. A gyűlöletbeszéd pontos meghatározása azóta is diskurzus tárgya, amelyet a jog is igyekszik határok közé szorítani.
A gyűlöletbeszéd olyan megnyilvánulás, amely egy társadalmi csoport (általában nemi, faji, etnikai, vallási, nemzeti vagy szexualitás szerinti) megalázására, megfélemlítésére irányul. Magyarországon a Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv is tartalmaz a hasonló megnyilvánulások korlátozását célzó rendelkezéseket. A Btk. 332. §-a fogalmazza meg a közösség elleni uszítás bűncselekményének tényállását - a nagy nyilvánosság előtt tett, erőszakra vagy gyűlöletre uszító kijelentéseket három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Ez a szabályozás kifejezetten az egyes társadalmi csoportok védelmét szolgálja. A Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok védelme szempontjából közelíti meg a gyűlöletbeszéd visszaszorítását - a 2:45 § megállapítja a személy becsülethez és jóhírnévhez való jogát, illetve definiálja ezen jogok megsértését.
A gyűlöletbeszéd napjainkban az interneten a leggyakoribb, általában anonim formában, azonban nem csak ebben a szférában létező jelenség. Az internetes gyűlöletbeszéd legnagyobb kihívása az anonimitás: a név és fotó nélküli fiókok mögötti személy identitását nehéz beazonosítani, ez ösztönöz sokakat a sértő, sokszor jogellenes viselkedésre. A közösségi fórumok ezt a viselkedést a poszt vagy a felhasználói fiók törlésével szankcionálják, de ezen kívül általában nem von maga után valós következményeket.
A szólásszabadság alkotmányos elve ütközik a személyhez fűződő jogok védelmével - a szabad véleménynyilvánítás azonban nem korlátlan, a büntetőjogilag szabályozott gyűlöletbeszéd nem képezheti részét. A vélemény és kritika megfogalmazása személyi jogok sértése nélküli, konstruktív formában is megtehető, ráadásul a diskurzust egyedül ez a forma mozdíthatja előre, és ezen az úton kerülhetünk közelebb egy probléma megoldásához.
