Az Alkotmánybíróság széles gyakorlattal rendelkezik a gyermek jogai kapcsán. Már kezdeti éveiben foglalkozott a gyermek jogaival, erre eklatáns példa a 4/1993 AB határozat, amiben részint a gyermek oktatáshoz való jogát vizsgálta a testület. Az Alkotmánybíróság gyakorlatát a gyermekjogok kapcsán a következetesség jellemzi. Eme sorok írásának az oka, hogy az Alaptörvény tizenötödik módosítása szükségszerűen egy paradigma váltást fog okozni az Alkotmánybíróság gyermek jogaival kapcsolatos gyakorlatában. 

Az 1997. augusztus 10-én rendezett magyar nagydíj, az F1 történetének tizenkettedik magyar nagydíja volt a Hungaroringen. Sokan ezt tartják a valaha volt legizgalmasabb magyar nagydíjnak, a drámai befutója miatt. Azonban a magyar szurkolók számára a magyar kommentátor bizonyos kérdése miatt vált örökké emlékezetessé.

A cím megtévesztő lehet, hiszen mind tudjuk, hogy a felsőoktatás természetesen elsősorban a tanulásról szól. Az egyetemek minden erejükkel megpróbálják felkészíteni diákjaikat a nagybetűs életre, illetve segítik őket elhelyezkedni a társadalomban. Kár lenne viszont tagadni, hogy az egyetemisták olykor-olykor hajlamosak néhány szeszesital társaságában kiereszteni a gőzt a sikeres, vagy kevésbé sikeres zh-k, vizsgák után. Ebben a cikkben utánajárunk az alkoholizmus szintjeinek és fajtáinak az egyetemisták körében és megpróbáljuk kideríteni, hogy mi magunk hódolunk-e ennek a szenvedélynek, vagy éppen szenvedünk-e ebben a szenvedélybetegségben.

Fodor Ákos költő, író, műfordító életéről és munkásságáról idén két évforduló kapcsán is emlékezünk: 1945 májusában, 80 éve született, és 10 esztendeje, 2015 februárjában hunyt el. Bár a Zeneakadémián végzett, és életművéből kiderül, hogy karmesterként, zeneszerzőként is bőven megállta a helyét, hírnévre mégis irodalmi munkásságával tett szert. Számos zenei munkája mellett 25 verseskötete, műfordítása jelent meg, és színházi műfordítással is foglalkozott. 2003-ban Artisjus-életműdíjat, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjat kapott. Nevéhez jellegzetesen a haiku műfaját kötjük, amelynek magyar mestereként emlegeti az irodalomtudomány.

Az európai századfordulót dinamikus társadalmi fellendülés jellemezte. A 19-20. század fordulóján, a porosz-francia háborút követően létrejött hosszabb békeidő lehetőséget teremtett az ipar, a művészet és az építészet fejlődéséhez. Magyarország az 1867-es kiegyezést követően szellemi életét tekintve felzárkózott Nyugat-Európa országaihoz. A kulturális élet a növekvő lakosságú városokban és a fővárosban koncentrálódott, így a kor közép- és nagypolgársága játszotta a legnagyobb szerepet annak fejlődésében.

Amióta világ a világ, mindig is arra kereste a választ az emberiség, hogy miért viselkednek az emberek úgy, ahogy, vajon mik lehetnek a viselkedésmintáink mozgatórugói. Ahány tudós, művész vagy kutató, annyi módszer és eszköz született ezek vizsgálatára – a szokványostól egészen a szélsőségesig.

Ismerős lehet az a szituáció, amikor valami – például egy vizsga – nem sikerül, az ember elkeseredettségében arra gondol, hogy „nekem soha semmi sem sikerül, szerencsétlen vagyok”. Vagy ha bárkit megkérdeznének arról, hogy szerinte a repülés vagy az autózás a veszélyesebb, akkor rögtön rávágná, hogy a repülés. Ezek a példák mind kognitív torzítások, amelyek mindannyiunk gondolkodásában előfordulnak. Nézzük meg részletesebben, hogy mik is ezek pontosan! 

Napjainkban a technológia fejlődésének, valamint az emberek kíváncsiságának köszönhetően egyre szélesebb körben tudjuk kutatni mi magunk is az őseinket, a családfánkat. Abban, hogy erre a keresésre széleskörű lehetőségeink vannak, óriási szerepe van az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának, a legnagyobb mormon felekezetnek.

A kakukkos óra egy olyan mechanikus óra, amelynek ütőszerkezete a kakukk dalát próbálja utánozni. Általában egy gonggal együtt szokott megszólalni óránként, és a kakukkszó száma jelzi az aktuális órát. A hang mellett egy figura is előszokott bújni az óralap feletti csappantyúból.

A kaliforniai Livermore-ban, az East Avenue 4500 szám alatti tűzoltóság épületében megtalálható egy immáron 1901 óta égő villanykörte. Bár a „Százéves Fény”-re keresztelt izzó már a maga korában is kivételesnek számított, a korszakban gyártott átlagos körtékre se lehetett panasz, ugyanis a lámpák élettartama évről évre hosszabbodott, egészen 1926-ig. Ezt követően furcsamód beállt egyfajta szabványszerű, rövidebb élettartam.