Klímaváltozás. Migráció. Lehetne költői kérdéseket feltenni a két fogalom kapcsán, leginkább, hogy melyikről hallunk többet az aktuálpolitikában. Hajlamosak vagyunk a nemzetközi, világszintű problémákkal csak akkor foglalkozni, amikor már az ajtónkon (vagy esetünkben a határainkon) kopogtatnak. Pár évtizeden belül el fog indulni egy olyan mértékű népességmozgás, amely mindannyiunk életére hatást gyakorol majd. Mire az első emberek megérkeznek, késő lesz kapkodni a fejünket, most lenne fontos megoldást keresni az egyébként napról napra súlyosbodó klímavészhelyzetre. 

Az adásvétel a tulajdonátruházás egyik klasszikus formája: az eladó pénzért átadja a tulajdonát, a vevő pedig kifizeti az ellenértéket, így az ügylet lezárul. Előfordul azonban, hogy az eladó nem szeretne végleg megválni a dolgától, mert reméli, hogy a jövőben újra megszerezheti. Erre nyújt megoldást a Polgári Törvénykönyvben szabályozott visszavásárlási jog, amely lehetőséget ad arra, hogy az eladó egyoldalú döntéssel éljen ezzel a jogával, és visszavásárolja a korábban eladott dolgot.

Ki ne hallott volna a törökverő Hunyadi Jánosról vagy az igazságos Hunyadi Mátyásról? A magyar történelem két kiemelkedő alakjának élete már régóta foglalkoztatja az embereket. A Hunyadiak személyiségéről, tetteiről, életpályájáról számos monda, regény és filmsorozat született, ezekben a történetekben pedig néha megjelenik egy olyan kérdés, ami már a kortársakat is foglalkoztatta: honnan származik a Hunyadi család? 

Fotó: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_J%C3%A1nos

A technológia fejlődésével egyre nehezebbé válik elhatárolni a valóságot a fikciótól, az igazságot a hazugságtól.  Ez a fajta fejlődés amellett, hogy pozitív következményekkel jár többek között az orvostudomány vagy a gazdaság területén, teret ad az internetes bűnözésnek is. Az internetes csalások egyre kifinomultabb formában jelennek meg, így a tapasztaltabb internetezők számára sem mindig felismerhetők.

A kuruzslást a világ egyik legősibb bűncselekményeként tartják számot. Az egészség iránti vágy mintegy az emberiséggel egyidős. Az orvostudomány gyorsan fejlődik, az emberek pedig változatlanul a gyors és könnyű gyógyulás után sóvárognak. Így nem meglepő, hogy a kuruzslók éppen ezt ígérik, ezzel kihasználva az emberek kétségbeesését.

Korábban az újságban megjelent egy cikk a gyülekezési jogról, „Gyülekezni? Hiszen jogom van hozzá!” címmel, ahol többek között szót ejtettünk a gyűlések általános jellemzőiről, illetve a résztvevők egyes kötelességeiről. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy mik lehetnek egy gyűlés megtiltásának okai, illetve ezeket az okokat hogyan is kell értelmezni, milyen indoklás áll mögöttük. A 2025-ös és az ezt megelőző pár év kifejezetten fontos a gyülekezési jog tárgykörébe eső kérdések tisztázása szempontjából, ezért érdemes lehet szélesíteni a látókörünket ezzel a témával kapcsolatban. Ebben a cikkben a teljesség igénye nélkül próbálunk választ adni az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

Felsőbbéves kollégáinknak minden bizonnyal ismerős lehet a címben említett érzés, gólyáinkat pedig ebben a cikkben értékes tanácsokkal igyekszünk ellátni a rájuk váró akadályok leküzdésére. A rutinos vizsgázók közül remélhetőleg azokat is érdekli a téma, akiket a „vizsgaidőszak” szó hallatán poszttraumás stressz szokott kerülgetni.

Ha van valami, ami évtizedek óta összeköti a gyerekeket és a felnőtteket szerte az egész világon, az nem más, mint a LEGO. A LEGO a dán ,,Leg godt!” (magyarul: ,,Játssz jól!”) kifejezésből ered. A kis színes kockák nemcsak játékok, hanem kreatív eszközök, amikkel autókat, szuperhősöket sőt, akár egész világokat is képes az ember megépíteni. Az utóbbi években azonban a LEGO egy új irányba is elkezdett terjeszkedni – a természet felé. A „LEGO növények” nemcsak egy új témakör a gyűjtők polcain, hanem egyfajta kulturális és környezeti üzenet is arról, hogy miként képes a játék és a fenntarthatóság találkozni.

1889. január 30-án kora hajnalban Mayerlinget súlyos tragédia rázta meg. A Bécs közelében fekvő település vadászkastélyában holtan találták az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Rudolf főherceget és szeretőjét, Maria von Vetsera bárónőt. 

Egyetemre járni privilégium, egy lehetőség, amely ma sem elérhető mindenki számára. A tanulás, a stressz és leterheltség mellett ezt néha hajlamosak vagyunk elfelejteni. Pedig sok erőfeszítés és mozgalmak hosszú sorának eredménye, hogy mára már a társadalom egyre szélesebb körei kerülhetnek be a felsőoktatási intézményrendszerbe. Ebben a cikkben a magyar nők felsőoktatásban való részvételének történetét szeretném bemutatni.