Ted Kaczynski neve sokak számára ismerős lehet. Amerikai anarchista és terrorista volt, aki az Unabomber néven vonult be az amerikai történelembe, az általa küldött levélbombáknak köszönhetően.
Ted Kaczynski neve sokak számára ismerős lehet. Amerikai anarchista és terrorista volt, aki az Unabomber néven vonult be az amerikai történelembe, az általa küldött levélbombáknak köszönhetően.
Talán mindnyájunknak megütötte már a fülét egy-két hajmeresztő eset az amerikai igazságszolgáltatás világából, de az alábbi történetek még ezeken is túltesznek abszurditásukkal.
Bizonyára mindenki hallott már a Föld átlaghőmérsékletének emelkedéséről és arról, hogy ez egy mennyire sürgető kérdés. De mi az, ami a legfelső határ, és hogyan állapították meg a tudósok?
’90-es évek, USA, per. Ha e három szóval indulnánk neki az Egyesült Államok utcáinak valószínű, hogy a legtöbben rávágnák: O. J. Simpson. Nem csoda, hiszen a múlt évszázad pereként elhíresült jogvita, mind a mai napig az amerikai történelem talán egyik legmegosztóbb eljárásának tekinthető.
Az összeesküvés-elmélet (angolul: conspiracy theory) vagy más néven konspirációs teória, röviden konteó egyes társadalmilag jelentős eseményeket, bizonyos történelmi jelenségeket, vagy akár a történelem egészét egy bizonyos embercsoport összeesküvése eredményének nyilvánítja, akik ezt a folyamatot irányítják. Olyan közéleti álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött egy általa megnevezett csoport vagy ember áll, a Wikipédia fogalommeghatározása alapján.
A street art szerves részét képező graffiti meghatározó alakja Banksy, a brit alkotó, aki számára - tehetsége mellett – az jelenti a legnagyobb reklámot, hogy nem fedi fel kilétét a nagyközönség előtt. Közismert művei közé tartozik például a Virágdobó vagy a Lány léggömbbel. Bár népszerűségének kedvez a titokzatosság, a művei oltalmát szolgáló szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódó jogokkal anonimitása végett csak korlátozottan élhet.
Hollywood sikeresen megismertette a világgal az amerikai szesztilalmat, amely során 13 éven keresztül tilos volt alkoholt előállítani, szállítani vagy árusítani. Kevésbé ismert tény, hogy a 20. század elején számos más ország is próbálkozott az alkoholfogyasztás megszüntetésével: Oroszország, Finnország, Kanada vagy Izland mellett Magyarország is közéjük tartozott.
A profit érdekében mindenre képes nagyvállalat a kőolaj kitermelés okán felhasználta az ország diktatórikus működését. Elnyomta az őslakosok segélykiáltásait a törzs területeit érintő, egészségükre és környezetükre súlyosan veszélyes szennyezésekkel kapcsolatban.
Az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháborút követő időszakban virágzásnak indult a spiritualizmus. Több, mint 620 000 ember vesztette életét a harcokban, a gyász szinte minden családot érintett. Az emberek keresték a kapcsolatot a túlvilággal, szeánszokon vettek részt, hogy érintkezni tudjanak elhunyt szeretteikkel. Ebben a közegben lépett színre egy szerencsevadász bostoni fotográfus, William Mumler, aki azzal vált híressé, hogy a kamerájával képes volt lencsevégre kapni a holtak szellemeit.
Egyiptomban a legelterjedtebb vallás az iszlám, azonban a lakosság 10%-át a mai napig gyakran üldöztetéseket szenvedő kopt keresztények teszik ki. Ennek az országnak a fővárosában, a majdnem 10 milliós Kairóban, azon belül is az al-Zaitoun negyedben 1968 és 1971 között olyan jelenségeket dokumentáltak, amelyekre azóta sem sikerült magyarázatot találni.