Fodor Ákos költő, író, műfordító életéről és munkásságáról idén két évforduló kapcsán is emlékezünk: 1945 májusában, 80 éve született, és 10 esztendeje, 2015 februárjában hunyt el. Bár a Zeneakadémián végzett, és életművéből kiderül, hogy karmesterként, zeneszerzőként is bőven megállta a helyét, hírnévre mégis irodalmi munkásságával tett szert. Számos zenei munkája mellett 25 verseskötete, műfordítása jelent meg, és színházi műfordítással is foglalkozott. 2003-ban Artisjus-életműdíjat, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjat kapott. Nevéhez jellegzetesen a haiku műfaját kötjük, amelynek magyar mestereként emlegeti az irodalomtudomány.
Műhely-haiku
Talán hozzá se
nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak
gyönyörű nem lesz.
A haiku a 17. században jelent meg Japánban, rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés jellemzi, emiatt igen nehéz fordítani. Zeneiségre, tömörségre törekszik, és rövidségéből adódóan a befogadói értelmezés maximumát várja el. A hagyományos haikunak három feltételnek kell megfelelnie: 17 szótagból álljon, szerepeljen benne évszakszó és csattanóval záródjon. A modern forma jellegzetessége, hogy három sorból áll, az első sor 5, a második 7, az utolsó sor ismét 5 szótagból. A haiku a 20. században vált a világirodalom népszerű műfajává.
Ima
léptedért lettem:
utad vagyok – célod nem
Lassan fuss rajtam.
Fodor Ákos haikui sok esetben evidensnek tűnő fogalmakat gondolnak újra, humoros, ironikus, helyenként viszont igen borús stílusban. Az önmagával küzdő ember szerepével tömegek tudnak azonosulni a mai napig. Az életből kiragadott, egy-egy pillanatoknak tűnő helyzetek csupán pár szóval leírják az emberi lét alapjait képező olyan fogalmakat, mint a magány, a szerelem, a háború, a béke, az élet és a halál. Felesége, Podonyi Hedvig így emlékszik rá költőként: „Fodor Ákos egyfajta tudatosan fenntartott gyermeki szemlélettel volt képes szemlélni a világot. Megpróbálta a hagyományos, rájuk rakódott jelentéstartalmaktól megtisztítani a szavakat. Kézzel-lábbal tiltakozott az »így szoktuk« szemlélet ellen, irritálta a rutinszerűség, a félfigyelem, mindeközben nagyon igyekezett előítéletmentes maradni. Nem érdekelte, hogy mit szoktak erről-arról mondani vagy ezzel-azzal kapcsolatban elvárni, a jelenségek megfejtéséhez saját utakat keresett.” (idézet: eletszepitok.hu)
Mérleg-haiku
akárhogy,
akár-
mikor: aki nem boldog
éppen:
hálátlan
Érdekes elgondolkodni rajta, vajon mi tesz egy költőt népszerűvé a 21. században.? Az internet sokak számára jelenthet könnyítést az olvasókhoz való eljutás szempontjából, de sajnos legalább annyira gát, mint amennyire híd is, az információk tömegében nagyon nehéz megtalálni a receptet ami „működik”; Fodor Ákos mindenesetre rájött. Már életében tele voltak a közösségi oldalak verseivel, és bár nem ilyen céllal készítette őket, nyilvánvalóan örült a sikereiknek. A mai napig ritka az a hét amikor nem találkozunk Fodor Ákos idézettel valamelyik social medián, (vagy akár a metrón, mióta a Vates kiadta a Fodor-kollekcióját). A rövid, frappáns, gondolatébresztő és megérintő sorok által Fodor Ákos valami olyat csempész be a reggeli rohanásba és az internettől túlcsépelt hétköznapokba, ami hasonló a léleknek, mint a kávé a testnek.
A teremtmény éneke
Új szemmel nézni
a régi képre: ez a
mi alkotásunk.
