Ismerős lehet az a szituáció, amikor valami – például egy vizsga – nem sikerül, az ember elkeseredettségében arra gondol, hogy „nekem soha semmi sem sikerül, szerencsétlen vagyok”. Vagy ha bárkit megkérdeznének arról, hogy szerinte a repülés vagy az autózás a veszélyesebb, akkor rögtön rávágná, hogy a repülés. Ezek a példák mind kognitív torzítások, amelyek mindannyiunk gondolkodásában előfordulnak. Nézzük meg részletesebben, hogy mik is ezek pontosan!
A kognitív torzítások olyan rendszeres hibák a gondolkodásban, amelyek hatással vannak a döntéseinkre. Általában akkor fordulnak elő, amikor feldolgozzuk a környezetünkből származó információkat. Először Amos Tversky és Daniel Kahneman pszichológusok kutatták ezt a témát az 1970-es években.
Mi okozza őket?
Rengeteg információ ér minket a külvilágból, viszont sokszor egy-egy döntési helyzetben nincs időnk arra, hogy az összes relevánsat figyelembe vegyük. Az agyunk a gyors döntés érdekében segít minket azzal, hogy egyszerűsít: ezek a leegyszerűsítő mechanizmusok a heurisztikák, amelyek során az információ torzulhat, tehát kognitív torzításokhoz vezethetnek. Az agy egyszerűsítő tevékenysége mellett érzelmeink, egyéni motivációink és a társadalmi nyomás is okozhat hibákat a gondolkodásunkban.
Milyen fajtái léteznek?
A Kognitív Torzítások Kódexe szerint közel 180 féle létezik. A különböző típusok többféleképpen csoportosíthatóak. Nézzünk néhány gyakrabban előfordulót!
Vannak olyan torzítások, amelyek a döntéshozást vagy a valószínűség-becslést érintik, ilyen a megerősítési torzítás, és az előhívási torzítás. A megerősítési torzítás lényege, hogy az ember olyan információkat részesít előnyben, amelyek alátámasztják a meglévő hiedelmeit, álláspontját, az ellentmondó információkat kiszűri. A közösségi média felületek az előbbi típusú torzítást használják fel, amikor a lájkjaink, megtekintéseink alapján csak olyan tartalmakat hoznak fel, amelyek valószínűleg érdekelni fognak. A korábban említett példa a repüléssel és autózással kapcsolatban pedig az előhívási torzítás, ami azt jelenti, hogy minél könnyebben tudunk valamit előhívni a fejünkből, annál nagyobb valószínűséget tulajdonítunk neki. Mivel a légikatasztrófák jóval nagyobb sajtóvisszhangot kapnak, mint az autóbalesetek, ezért sokan jobban félnek a repüléstől, hiába történik több autóbaleset. – ehhez a bekezdéshez szeretném a képet, a bekezdésen belüli pontos helyét rátok bízom
A kognitív torzítások arra is hatással lehetnek, hogy hogyan látunk másokat. A holdudvar-hatás során az első benyomás határozza meg azt, hogy valaki mit gondol a másik személyiségéről. Például, ha a másik ember az első találkozáskor nem volt velünk kedves, akkor könnyen gondolhatjuk azt, hogy ő mindig ilyen undok és udvariatlan. A reprezentativitási torzítás lényege pedig az, hogy a valószínűséget egy nagyobb csoport, osztály alapján becsüljük meg. Ehhez a torzítás típushoz kötődnek a sztereotípiák és az előítéletek.
Van egy olyan csoportja a torzításoknak, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Ezek a fajták néha pszichés problémák és mentális betegségek gyökereit is képezik. Ilyen például a túláltalánosítás, amikor egyetlen esemény, pl. egy sikertelen vizsga alapján vonunk le általános következtetéseket. A kell és kellene állítások is ebbe a kategóriába tartoznak. Ilyenkor az ember saját magával szemben vagy pedig mások viselkedésével kapcsolatosan támaszt elvárásokat, és hogyha ezeknek nem tud megfelelni, akkor bűntudata lesz, leminősíti saját magát, kudarcként éli meg a helyzetet. A különböző életkorokhoz kötődő elvárásoknak való megfelelési kényszer jó példája ennek a torzításnak.
Miért kell rájuk figyelni?
Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy a kognitív torzítások mind rosszak. Tény és való, hogy a gondolkodást beszűkültté és merevvé tehetik, de bizonyos típusaik néha hasznosak is lehetnek, például egy potenciális veszély elkerülésekor. Ha mondjuk észrevesszük, hogy egy sötét utcán valaki hosszabb ideje mögöttünk halad, akkor menekülőre fogjuk és nem állunk meg cseverészni vele, pedig lehet, hogy teljesen véletlen egybeesés az, hogy ő is arra tart.
Hogy mit tehetünk a kognitív torzításaink ellen? Azt fontos leszögezni, hogy teljesen nem lehet megszüntetni őket, viszont hogyha tudatosan megfigyeljük, és beazonosítjuk a különböző típusokat a gondolkodásunkban, akkor csökkenthetjük az előfordulásukat.
