Az amerikai elnökválasztást megelőzően többen vizsgálták, hogy milyen hatással lehet Európára Donald Trump megválasztása. A gazdasági elemzések szerint minden amerikai importra kivetett 10%-os általános vám megzavarhatja az európai növekedést. Továbbá, a monetáris politikai eltéréseket is fokozhatja. Többek között az autógyártásra, valamint a vegyiparra is kedvezőtlen hatást fejthet ki, mivel nagy mértékben függnek az Egyesült Államok exportjától. Ha ezek a hatások hosszútávúak lennének, az megingatná Európa gazdasági állóképességét, azonfelül azt eredményezné, hogy az Európai Központi Banknak kamatcsökkentéssel kellene reagálnia a kialakult helyzetre.
Kép forrása: euronews
Az Európai Bizottság 2023-as adatai alapján, 502,3 milliárd euró értékben exportált az Európai Unió az Egyesült Államokba árukat. Amelynek a 90%-át az előbbiekben említett termékek tették ki, főként a gépjárművek. A gépjárműveket illetően, leginkább a német autógyártók szembesülhetnek nehézségekkel. A vámok a vegyi anyagok, és az egyéb feldolgozott termékek gyártóira (és exportőreire) szintén hatással vannak. Mindez egy holland bank szerint Európára nézve a „2024-re becsült 17,4 milliárd eurós európai GDP alapján 260 milliárd eurós potenciális gazdasági veszteséget jelentene.” A fent megnevezett termékek kapcsán, akár 1,5 %-kal csökkentené a GDP -t Európában, emellett az euró gyengülése és recesszió is kialakulhat.
2025. február elején az Egyesült Államok elnöke egy kölcsönös vámrendszer bevezetését célzó memorandumot írt alá, amelynek célja, hogy a versenyfeltételek kiegyensúlyozottabbak legyenek. A kölcsönös vámrendszer lényege, hogy azon országok, akik az amerikai árukra vámokat vetnek ki, import termékekre az USA területén ugyanazon mértékkel legyenek terhelve. Az amerikai elnök többször hangoztatta, hogy „nem lesz lehetőség semmiféle kivételre vagy mentességre”. Mindez magával vonja azt is, hogy az áfa-rendszert alkalmazó országokat ugyanúgy kezelik majd, mintha vámtarifát alkalmaznának.
Az amerikai elnök a NAFTA részes államaival (Kanada és Mexikó), továbbá Kínával szemben alkalmazza a büntetővámot (e sorok írásáig). Kína esetében a vámtétel 10%, addig Mexikó és Kanada esetében 25% a büntetővám mértéke. Azonban a rendelet egy rendelkezése alapján, az adott országoknak lehetőségük van arra, hogy maguk is, kölcsönösen hasonló vámot vessenek ki az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. Ez feltehetőleg maga után vonná azt is, hogy Amerika válaszként a vámok mértékét megemelné. Donald Trump kereskedelmi politikája, és nyomásgyakorlása mögötti cél, a nyilvános sajtóinformációk szerint, valójában az illegális bevándorlás és a kábítószer- kereskedelem csökkentése. A végrehajtási rendeletben a fentalin (kábítószer) többször is szerepel, mint a probléma fő forrása. Így egy kitűzött cél, hogy sikeresen felvegyék az egyre nagyobb mértékben elszaporodó kábítószer ellen a harcot.
Az említett országokat okolja Donald Trump a fentalin- kereskedelem elterjedése miatt. Emellett fontos megemlíteni, hogy az említett 3 ország között vámmentes kereskedelem zajlott több, mint három évtizeden keresztül. Kínával szemben az Egyesült Államok álláspontja az, hogy nem teszi meg a szükséges lépéseket, hogy megállítsa a kábítószer- prekurzorok kartellekhez való eljutását. És ehhez szorosan kapcsolódó, több országon átívelő pénzmosást sem akadályozza meg. Mexikóval szemben, az a hivatalos álláspontja az USA-nak, hogy menedéket nyújt a kartelleknek a kábítószer- előállításához, és szállításához. Itt azt is megemlítette, hogy az amerikai állampolgárok közül százezrek haltak meg túladagolás miatt. Kanadával szemben pedig azzal érvelt, hogy nem akadályozza meg a mexikói kartellek elszaporodását saját területén. Az Egyesült Államok előbb ismertetett indokait az érintett országok visszautasították. Mindazonáltal a Kínai Kereskedelmi Minisztérium kijelentette, hogy támogatja az USA-t a fentanilt érintő kérdésben, a mexikói elnök pedig arra szólította fel az Amerikai Egyesült Államokat, hogy korlátozzák az illegális fegyverkereskedelmet a kartellek felé.
Összefoglalva, tehát Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára a stratégiai kérdés, az import és az export ilyen mértékű megváltoztatása. Az elnök hangsúlyozta, hogy az új, kölcsönös vámrendszer keretében nem lesz lehetőség semmiféle kivételre vagy mentességre. Nem késlekedtek ellenlépéseket tenni Donald Trump amerikai elnök által bevezetett büntetővámmal sújtott államok. Kanada egy-egy sor amerikai árucikkre azonnal, másokra később vet ki (magasabb) vámot, Mexikó is hasonló lépésre készül. Kína a Világkereskedelmi Szervezetnél panaszt jelentett be.
Termékek széles skálája drágulhat, emellett ezzel a lépésével Donald Trump elindította a „kereskedelmi háborúját”. Ráadásul az Európai Unió is sorra kerülhet, ahol szintén a gazdaság megingását és meghatározott termékék árának növekedését vonná maga után.
