Június 30-án nyílt meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban Henri Matisse kiállítása. A kiállításra ellátogatók a művésznek több mint száz művét vehetik szemügyre, a kezdeti munkáitól kezdve, a fauve (vadak) periódusán át, a késő gouache papírkivágásokig. A kiállítás a „gondolatok színe” elnevezést kapta és egészen október 16-ig tekinthető meg.
Az éhezés jelenleg az emberiség megközelítőleg 10%-át érinti naponta. 2021-ben körülbelül 193 millió ember nézett szembe valamilyen mértékű étkezési nehézséggel. Különösen igaz ez a fejlődő országokra, amelyeket a vitaminhiány is fokozottan érint. Ezekben az országokban 250-500.000 ember, főként gyermek vakul meg évente A-vitamin hiány következtében, sőt ez sok esetben a halálukhoz is vezet.
Magyarországon az elmúlt években egyre intenzívebb szárazság uralkodik, amelynek következményeivel napról napra szembesülünk. Kávézás közben a híreket olvasva többször olvashatunk természeti katasztrófákról, mint pl. Tarna eltűnése, Velencei-tó jelentős vízkészletének párolgása, Fertő-tó elmocsarasodása, aratási problémák. Minden egyes ilyen fejlemény azt támasztja alá, hogy véget kell vetni a káros apátiának és komolyabban foglalkozni ezekkel a problémákkal.
Kifejezetten régre visszanyúló globális problémát jelent az élelmiszer-veszteség, illetve élelmiszer-pazarlás. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada pocsékba megy vagy a hulladékok között landol; de még azt megelőzően, hogy eljutna a termelőtől a fogyasztóhoz. Számokban ez EU-s szinten körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszert jelent. Ezek a nehézségek kihatással vannak az élelmiszerellátás bizonytalanságára és visszavezethető az alultápláltsággal, illetve a vízfelhasználással összefüggő problémákra úgy, hogy világszerte napi szinten nő az éhezés.
Forest Fenn 1930-ban született Texasban. Részt vett a vietnámi háborúban a légierők oldalán, majd 1972-ben művészeti gallériát nyitott. Később az Amerikai Egyesült Államok legjelentősebb műkincskereskedőjévé vált. 1988-ban vesedaganattal diagnosztizálták és az eredmények alapján Fenn-nek nem volt sok esélye a felépülésre. Így kitalálta, hogy kincskeresést rendez, értékes kincseket rejt el egy XII. századi bronzládába, amit magával visz az Appalache-hegységbe, ahol meghal. Koncepciója az volt, ha valaki rátalál a kincsre, és rájön, ki fekszik mellette, majd tovább él az emléke.
A daganat viszont visszahúzódott, és Fenn teljesen felépült. Arra a döntésre jutott, hogy nem fog haláláig várni a láda elrejtésével, ezért 2010-ben kiadta a The Thrill of the Case: A Memoir című önéletrajzi könyvét, amelyben utalást tesz a kincsesláda elhelyezkedésére. A könyv bevételét jótékony célra fordította, elkerülve ezzel, hogy azt higgyék, a könyv népszerűségének fellendítése miatt találta ki a kincset. A 24 soros versben 9 utalást tesz arra vonatkozóan, hogy a kincskeresők hogyan juthatnak el a vagyont rejtő ládához. 80 évesen Fenn maga rejtette el az összesen majdnem 20 kilós kincsesládát, amihez kétszer kellett fordulnia. A ládába aranyrögöket, ősi kínai jádeszobrokat, drágaköveket és értékes ékszereket tett.
A kincskeresés elindulása
2013-ban indult be igazán a kincskeresési láz. Egyes becslések alapján mintegy 350 ezer ember indult el a kincs felderítésére 2020-ig. Öten haltak meg a keresés során: volt, aki halálra fagyott más szakadékba zuhant. Néhány alkalommal arra is volt példa, hogy a kincsvadászok túl messzire merészkedtek. Kulturális tárgyat rongáltak meg az ásás során, vagy Nemzeti Parkban engedély nélkül táboroztak, ástak és fémdetekort használtak. 2018-ban letartóztatták Robert Millert, aki betört Forrest Fenn házába, és ellopott egy spanyol kisládát. Millert Fenn és lánya találta otthon, akik fegyvert fogtak a behatoló férfira, és megvárták a rendőrség megérkezését. A történtek következtében az új-mexikói állam rendőrfőnöke is felszólította Forrest Fennt a kincskeresés lefújására.
2019-ben David Hanson keresetet nyújtott be Fenn ellen Coloradoban a Kerületi Bíróságon. Hanson csalással és félrevezetéssel vádolta Fennt a kincs ügyében. A Bíróság Fenn javára döntött a perben, Hanson fellebbezett, de a bíróság elutasította.
A kincs megtalálása
10 év elteltével, 2020. júniusában, miután sokan mindenüket a kincs megtalálásába fektették, munkájukat hagyták ott, felélték minden megtakarításukat, és már sokan megkérdőjelezték a kincs valódiságát, egy szerencsés végre megtalálta Fenn elrejtett kincsesládáját.
A szerencsés megtaláló mindössze két évvel korábban kezdte el a keresést, míg végül rábukkant a hőn áhított értékekre. Jack Stuef, 32 éves michigani orvostanhallgató lelt rá a körülbelül 1 millió dollár értékű ingóságra Wyoming állam területén, de a pontos helyet nem árulta el. Fenn közölte a honlapján, hogy a mesés vagyont megtalálták, ezzel lezárult a hajsza. A megtaláló elmesélte, hogy a két év során minden nap pár órát töltött a kincs helyének a behatárolásával. Először Fenn nyughelyének a felkutatásával kezdte, és azért került ilyen hosszú időbe, mert az egyik fontos nyom az idő folyamán megrongálódott.
Jack Stuef szeretett volna távol maradni a nyilvánosságtól, de ez nem valósulhatott meg, ugyanis egy másik kincskereső, Barbara Anderson chicagói jogász pert indított Fenn ellen. A keresetlevélben azt állította, hogy az információkat tőle lopta el az akkor még névtelen megtaláló, és ezek alapján sikerült megtalálnia a kincset. Ekkor Jack Stuef felvállalta kilétét, és kilépett a nyilvánosság elé. Barbara Anderson állításai végül hamisnak bizonyultak.
Forest Fenn alig két hónappal a kincs felfedezését követően, 90 éves korában elhunyt. A végső célját sikerült elérnie, emberek százezreit mozdította ki a lakásuk kényelméből, és indította útnak, ezzel életre szóló élményeket szerezve.
Nikola Tesla, Leonardo da Vinci, Thomas Edison. Három olyan személy, aki biztosan mindenkinek eszébe jut akkor, ha híres feltalálókat és álmodozókat kell megnevezni. Jules Verne francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a sci-fi műfaj úttörő formálója. Felmerülhet a kérdés, hogyan jön egy francia író az előbb említett zsenikhez, ki volt ő valójában?
Ha magyar királyokat kell említeni, mindenki Szent Istvánra, Lászlóra, vagy éppen Mátyás királyra gondol, a történelemórákon is csak III. Béla, II. András, és IV. Béla kerül említésre a magyar középkor kapcsán. Miután volt szerencsém évfolyamdolgozatom elkészítése során mélyebb betekintést nyerni az Árpád-kor történelmébe, rádöbbentem, hogy megannyi királyunkról érdemeikhez képest kevesebb szó esik, még a történelmileg műveltebb körökben is.
Paul von Lettow-Verbock 1870. március 20-án született Saarlouis-ban, pomerániai eredetű kisnemesi családban. Felmenői között szinte kivétel nélkül mindenki katonatiszt volt, ami az ő pályafutását is nagyban befolyásolta. A tiszti akadémiát 1890-ben fejezte be Berlinben és csatlakozott a Német Császári Hadseregbe, tíz évvel később pedig tagja lett annak a német delegációnak, akik több külföldi intervenciós csapattal együtt leverték a kínai boxer lázadást.
Malajzia nemzeti légitársaságának gépe, a Malaysian Airlines 370-es, Pekingbe tartó járata 2014. március 8-án szállt fel fedélzetén 227 utassal és 12 fős személyzettel, azonban sosem értek földet.
Gondoltad már úgy, hogy jó lenne kiszakadni az unalmas mindennapokból és elindulni egy utazásra? Tehetősebb emberek egyre többször választják kikapcsolódásuk helyszínéül a tengerjáró hajókat. Nem biztos azonban, hogy ezek a hajók annyira biztonságosak, mint amennyire először feltételeznénk. A luxushajókon is, mint bárhol máshol, jelen vannak a kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények, és persze balesetek is történhetnek. Cikkemben azonban nem ezekkel foglalkozok, hanem a tengerjárókon történő nyomtalan eltűnésekkel.
