Kifejezetten régre visszanyúló globális problémát jelent az élelmiszer-veszteség, illetve élelmiszer-pazarlás. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada pocsékba megy vagy a hulladékok között landol; de még azt megelőzően, hogy eljutna a termelőtől a fogyasztóhoz. Számokban ez EU-s szinten körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszert jelent. Ezek a nehézségek kihatással vannak az élelmiszerellátás bizonytalanságára és visszavezethető az alultápláltsággal, illetve a vízfelhasználással összefüggő problémákra úgy, hogy világszerte napi szinten nő az éhezés.
Az ellátási láncban és a fogyasztás terén érezhető hiányok mellett jelentős környezeti hatásokat is produkál. Abban az esetben, ha az éhezés és az éghajlatváltozás ellen szeretnénk tenni valamit az élelmiszerpazarlás visszaszorításával nagylépést tehetünk. Az előbb említett egyharmados pazarlási aránnyal szemben kíván fellépni az EU és annak tagállamai. Az ENSZ-szel együtt kötelezettséget vállaltak, hogy 2030-ra felére visszaszorítják az egy főre jutó pazarlást mind a fogyasztó, mind a kiskereskedő szintjén.
Pontosan mit is takar a pazarlás és a veszteség?
Élelmiszer veszteségről abban az esetben beszélhetünk, ha azelőtt következik be, hogy az élelmiszer eljutna a fogyasztóhoz.
Élelmiszer pazarlás pedig már csak azután jöhet szóba, hogy a fogyasztóhoz eljutott az élelmiszer.
Az EU és a tagállamok meghatározott intézkedésekkel kívánnak fellépni az élelmiszerek veszteségével és pazarlásával szemben, ha ez mégsem lehetséges vésztartlékként jöhet szóba az újrafelhasználás, az újrafeldolgozás vagy a más célokra való felhasználás. E Uniós tevékenységeket vezérlő elvet a hulladékokról szóló irányelv rögzíti, miszerint mind a tagállamoknak és azok állampolgárainak feladata:
- az elsődleges termeléstől a forgalmazásig élelmiszer-hulladékok keletkezésének csökkentése
- háztartási hulladék mértékének csökkentése
- élelmiszer adományozás támogatása
- követni és értékelni a pazarlás mellőzésére irányuló intézkedések végrehajtását
Élelmiszerek-veszteségét és -pazarlásának csökkentését támogatják a nem élelmiszer jellegű termékekké történő feldolgozás pl.: komposzt, takarmány.
A Bizottság 2019-ben előterjesztette az európai zöld megállapodást. 2020-ban a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia is igényli a szakpolitikai eszközöket, amelyek a kötelezettségvállalás teljesítését szolgálják.
Hazánkban az élelmiszerekkel kapcsolatos ellenőrzés érdekében a Vidékfejlesztési Miniszter az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján 2012. március 15.-én megalapította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), mint új költségvetési szervet. Országos hatáskörével felügyeli a biztonsági szabályok betartását, fellép az élelmiszerhamisítások és a feketegazdaság ellen. A hivatal küldetése, hogy az élelmiszerlánc-biztonság megvalósuljon a termőföldtől az asztalig, ennek érdekében alkalmaz hatósági intézkedéseket, ellenőrzéseket.
Kritikus pillanat mind a márka és a működés szempontjából, igy jobb, ha az érintett vállalkozások előre felkészülnek. Mivel az élelmiszerlánc összetett igy fontos, hogy az összes szereplő (vállalkozó, hatóság, vásárló) tisztában legyen azzal, hogy mikor éppen miért felelős. Amennyiben tudatára jut, hogy az adott termék nem felel meg az előírásoknak köteles tudatni a lánc többi szereplőjével. Ezt az intézkedést csak akkor alkalmazzák, ha már a termék a fogyasztónál van, ergo megvette, ilyenkor elengedhetetlen a partnerek közötti kommunikáció.
Gyártó esetén az általa előállított feldolgozott vagy behozott árú nem felel meg a biztonsági követelményeknek, akkor ki kell vonni a forgalomból vagy vissza kell hívni a terméket és tájékoztatni kell a felügyeleti szervet ill. visszahívás esetén a vásárlókat. Ahhoz, hogy a visszahívás mechanizmusok megfelelően életbe lépjenek saját magának a vállalkozónak létesíteni kell önellenőrzési, minőségbiztosítási és nyomon követési rendszert. Visszahívás esetén nyilvánvalóan hatalmas anyagi kár keletkezik, de ez csökkenthető megfelelő kialakított nyomkövetési rendszerrel; mivel így képessé válik meghatározott termékek visszahívására.
Mit tehetünk mi, mint vásárlók?
Ha kifogásolható termékkel találkozunk minél hamarabb jelezzük a vállalkozónak és értesítsük a hatóságot!
Nemrégiben nagy port kavart húsvétot megelőzően a Nébih általi élelmiszer visszahívás. Esetünkben az ünnep előtt egy üveges tormakészítményt és egy alma ízű italport hívtak vissza és vontak ki a forgalomból mivel meghaladta az ajánlott jódtartalmat és idegen anyag jelenléte is lehetségessé válhatott. Ilyenkor az adott üzletlánc valamelyik boltjába vigyük vissza a vásárolt terméket és visszakapjuk a vételárat. Nagyobb hangot kapott, hogy bizonyos Kinder termékek szalmonellások lehettek és ez nem csak Magyarországra hanem szinte egész Európára vonatkozhatott. A Kinder forgalmazója, a Ferrero felfüggesztette a gyártási tevékenységet Belgiumban. Más lapok, mint a Deutsche Welle írásai alapján a belga hatóságok visszavonták a gyár működési engedélyét és minden ott gyártott terméket visszahívnak mivel már december 15.-én felfedezték a szalmonellát.
