A történetírás már a 19. század második felében megfogalmazta azt a tételt, miszerint a modern állam, valamint a modern államfogalom is a reneszánsz Itáliában született meg. A reneszánsz történeti értékelését hosszú időre meghatározó Jacob Burckhardt szerint: „Firenze megérdemli, hogy a világ első modern államának neveztessék”. A modern államfogalom megszületését pedig a reneszánsz Firenze kiemelkedő politikai gondolkodójának, Machiavellinek tulajdonítják.

1919. június 21-én a Német Császári hadiflotta egységei önelsüllyesztést hajtottak végre Scapa Flow mellet, ezzel a német felszíni flotta gerince örök nyugalomba merült Skócia partjai mentén. Ugyan ebben az időszakban, 1919. június 28-án megkötetett a Versailles-i békediktátum, amely nemcsak területi, gazdasági és hadászati szankciókat tartalmazott Németország számára, hanem a flottaegyezményi megkötéseket is. Ennek értelmében a haditengerészet nem rendelkezhetett többé modern csatahajókkal és tengeralattjárókkal.

Mindannyian örülünk az ünnepnapoknak, főleg ha hétköznapra esnek, sokszor azonban már nem is tudjuk, hogy mit is ünneplünk az adott napokon. Ebben az évben pünkösd ünnepe június 5-ére és 6-ára esik. De mi előtt is tisztelgünk ezeken a napokon?

Az elővizsgahetet nem csak tanulással vagy tudásukról való számotadással kezdték egyetemünk futballrajongó hallgatói, hiszen május 16-án, hétfőn került megrendezésre a Pázmány Labdarúgó Liga (PLL) 2021/2022-es tanév tavaszi szezonjának utolsó játéknapja.

Hallgatótársunkkal, Babics Mátéval beszélgettünk a Szt. Hedvig Klubról, vagyis a Pázmány junior teremtésvédő joghallgatók csoportjáról. Hallgassátok szeretettel! 

A felvételért köszönet Mandácskó Zoltánnak (ITK). 

Jeffrey Dahmer az Amerikai Egyesült Államok egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa volt, még az ezredforduló előtt. Rémtettei az amerikai társadalomban és az igazságszolgáltatás történetében egyaránt mély nyomot hagytak.

Gyakran hallani a címben feltűntetett mondatot fiatal iskolások szájából, amikor a szülő egy fárasztó nap után a vacsoraasztalnál teszi fel a kérdést, amit valószínűleg a legtöbben már hallottunk: „És mi volt ma a suliban?”. Általában a legtöbben ennek a kérdésnek a megválaszolását elintézik egy „semmi”-vel, vagy ha túlságosan kellemetlen az azt követő csend, akkor kiegészítik egy rövid történettel, ami éppen a fiatal eszébe jut. Sajnos a „semmi” válasza mögött gyakran húzódnak meg olyan problémák, amit a fiatalok nehezen vagy egyáltalán nem osztanak meg mással. Ennek számos oka lehet, de jelen cikkemben csak az egyiket fogom bemutatni egy pszichológus kutatási értékelése alapján, az iskolai zaklatást.

A segítség intézménye szinte egyidős az emberiséggel. A hétköznapjaink részét képezi a legapróbb gesztusoktól egészen a komolyabb szívességekig. Azt is mondhatnánk az emberi természet egyik alapvető alkotóeleme. A személyes kommunikáció és a bizalom kialakulásának fontos komponense, hiszen a segédkezés 93%-ban olyan személy felé irányul, akit ismerünk. A segítségnek rengeteg formáját és eszközét ismerjük, melyek megnyilvánulhatnak cselekedetekben, illetve anyagi és erkölcsi alapú támogatásban.

Egyetemünk meghívást kapott a Pécsett megrendezett Jogász Diákkörösök Országos Találkozójára, e rendezvény célja volt, hogy egy kötetlenebb ismerkedésben részesüljenek a jogászi diákkörösök; illetőleg a 35. OTDK online történő megrendezése miatt pótlásra kerüljön a személyes találkozás. Egyetemünkről 6 hallagató vett részt, Csoknyai Dávid, Dobos Laura, Érdi Gabriella, Frész Lőrinc, Kovács Kristóf és Novák Annabella, vezetőjük pedig dr. Ott Anett volt.

A keresztény hit Jézus feltámadásán alapszik, vagyis azon, hogy meghalt, majd harmadnapra újra életre kelt, és ezzel megváltotta a világot. Ezeket az eseményeket a 4 bibliai evangélium írja le a legrészletesebben, azonban a tudományos világ más bizonyítékokat is feltárt az eltelt két évezredben.