A modern technológiai fejlődéssel, a 21.század mindent lefedő befolyásaival, egyre több és több veszélynek van kitéve az ember személye , illetve tulajdon értékei. A biztosítás ezen potenciális – főképpen gazdasági, pandémiás - veszélyhelyzetek kezelésére, mérséklésére alakult ki és nyújt segítséget az erre igényt tartó feleknek. Ahhoz, hogy egy jövőbeni esemény bekövetkeztétől védelmet kapjunk, ajánlatos tehát biztosítási szerződést kötni.

A magyar büntetőeljárás rendje szerint a vallomást tenni készülő tanút az első kihallgatása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy kötelessége az igazat a legjobb tudomása szerint vallani, valamint felhívni a figyelmét a hamis tanúzással járó következményekre, vagyis arra, hogy a hamis tanúzást a Btk. büntetni rendeli.

Átokházán (ma Ásotthalom) születtet, majd később a halálos ítéletét péntek 13-án mondták ki. Fegyvere a kötél volt, mellyel úgy ölt, hogy öngyilkosságnak állítsa be. Ő volt Pipás Pista, vagy Rieger Pálné Fődi Viktória, kinek nevéhez számos gyilkosság köthető a 19. században.

Bethlen Istvánt egy évszázada, 1921. április 14-én választották meg az akkor még Magyar Királyság miniszterelnökévé. A titulusát tíz esztendőn át viselő államférfira ma a XX. század egyik legjelentősebb politikai alakjaként utalnak. Ebben a cikkben, miniszterelnökségének százéves évfordulója alkalmából áttekintem főbb politikai tetteit, érdemeit, s generálisan reflektálok a Bethleni-konszolidációra.

Tájékozatlanság, vagy csak a prekoncepciók eredménye, de sokan nem ismerik pontosan történelmünk egyik legfontosabb fejezetét. A forradalom és szabadságharc emléke azonban körülvesz bennünket. Hiszen nincs hazánkban olyan község, ahol ne lenne Kossuth utca vagy tér, vagy ember, aki ne tudná megmondani ki volt a legnagyobb magyar. Sőt, már a másodikos gyerekek is tudnak egy verset Petőfitől és talán Batthyányt is le tudják betűzni helyesen. Azonban, mint minden történelmi esemény kapcsán itt is sok a hamis információ, ami beleivódott a köztudatba. Ma ezeknek fogunk utána járni.

Az Európai Unió ma már a mindennapi életünk szerves részét képezi, azonban messze nem volt mindig ez így. Sőt a 20. században Európa sokkal inkább a diverzitás felé haladt, minthogy az európai integráció felé mozdult volna. Több mint fél évszázad kellett ahhoz, hogy az Európai Unió jelenlegi formájában létrejöjjön. Azonban sosem jöhetett volna létre az alapító atyjai nélkül, akik felismerték, hogy Európa a csúcshatalmak korában csak együttesen, összefogva emelkedhet ki. Ők voltak az európai történelem egyik legnagyobb államférfiai, név szerint: Konrad Adenauer, Jean Monnet, Robert Schuman, Paul-Henri Spaak és Alcide de Gasperi.

Megéri aktivistának lenni? Egyik leghíresebb aktivistánk Martin Luther King volt, ma Greta Thunberg neve lehet ismerős sokak számára. Mindketten hosszú és fáradalmas utat jártak be, hogy elérjenek egy megcélzott társadalmi változást. Azonban a célkitűzéseik mellett az emberiséget szólítják meg. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne csak hangot, hanem komoly figyelmet kapjanak a tüntetéseink?

Bár hajunk és szőrzetünk napjainkban már nem tölt be létfontosságú szerepet, igencsak meghatározza megjelenésünket, tükrözi a külvilág számára fizikai, érzelmi, lelki világunkat. Egy bűnügyi nyomelemzőnek azonban a fejünkről lehulló hajszál vagy a cipőnk talpára ragadt szőrszál mégiscsak létfontosságú lehet egy bűntény felderítésében, ugyanis jelentős nyom, amely akár bizonyítékként is szolgálhat.

 „A diplomácia a sértés nélküli igazmondás művészete”, mondta Winston Churchill, a század egyik legfontosabb figurája. Valóban művészet e mesterség, amely háborúkat akadályoz meg és együttműködéseket kovácsol. Kik voltak ennek kiemelkedő mesterei? Hogyan igyekeztek szebb hellyé tenni világunkat? Következzenek a béke feledhetetlen harcosai!