Tájékozatlanság, vagy csak a prekoncepciók eredménye, de sokan nem ismerik pontosan történelmünk egyik legfontosabb fejezetét. A forradalom és szabadságharc emléke azonban körülvesz bennünket. Hiszen nincs hazánkban olyan község, ahol ne lenne Kossuth utca vagy tér, vagy ember, aki ne tudná megmondani ki volt a legnagyobb magyar. Sőt, már a másodikos gyerekek is tudnak egy verset Petőfitől és talán Batthyányt is le tudják betűzni helyesen. Azonban, mint minden történelmi esemény kapcsán itt is sok a hamis információ, ami beleivódott a köztudatba. Ma ezeknek fogunk utána járni.
1. A magyar az egyetlen nemzet, aki felkelt!
Ez az állítás sok sebből vérzik. Egyrészt a népek tavaszaként is ismert forradalmi hullám átsöpört Európa legtöbb nemzetén. Még a tájékozottabbak úgy tudhatják, hogy a francia forradalom volt az első és közvetlenül a bécsi forradalom hírére reagáltak az ifjaink, de még ezt megelőzően, február előtt Palermóban január 12-én királyság ellenes tüntetések kezdődtek. Ezek a forradalmi hatások egyszerre érte el hazánkat.
2. A magyarok egyedül győzték le a labancokat!
Az előző hamis tényhez szorosan kapcsolódik. Mint említettük Európa népei lázadoztak, leginkább az olasz és a német nyelvterületeken. A Habsburg birodalomban négy különböző front is eszkalálódott. Csehek, olaszok és lengyelek is felkeltek (sok lengyel tiszt a magyar szabadságharc tisztje is egyben). Így a Császárságnak igencsak meggyűlt a baja nemzeteivel. Ráadásul a poroszok és oroszok se tudtak hamar a segítségükre sietni (Szent Szövetség tagállamai).
3. A németek és zsidók belső ellenségei voltak a forradalomnak!
Ez – egy kis kivételtől eltekintve - teljesen hamis állítás. Voltak olyan németek, akik Habsburgok mellett maradtak (főleg az erdélyi szászok), de az izmaeliták (zsidók és mohamedánok), illetve a németség nagy része támogatta a magyar ügyet.
4. Petőfiék a Pilvaxnál találkoztak!
Ez nem tévhit, de a korban nem ez volt a kávéház elterjedt neve. Fillinger János tulajdonában lévő kávéház ugyanis tulajdonosa nevében, Fillinger kávéházként élt a köztudatban.
5. Március 15-ére tervezték a forradalmat!
Ezt azért a többség eddig is sejtette, hogy nem igaz. Eredetileg József napi vásár napjára tervezték, de a bécsi forradalom lázba hozta a fiatalokat. Ez később az időjárásban is nehézséget okozott, sőt a nemzeti dal szavalása közben egy marha csorda ment el a Nemzeti Múzeum előtt, amely éppen a vásár helyszínére tartott.
6. A márciusi ifjak mind jelen voltak a forradalom eseményeiben!
Ez sem igaz, ugyanis a forradalom kezdeti sikere annyira lázba hozta Vasvári Pált, hogy egy kis időre hátat fordítva az eseményeknek, egy forradalmár lánnyal osztotta meg örömeit.
7. A nyomda ostroma!
Landerer látva, hogy a felkelők tanácstalanok voltak a nyomdában, megsúgta nekik, hogy hogyan működnek a gépei és a drámai hatás fokozása céljából még azt is javasolta, hogy „erőszakkal történt lefoglalásnak” mutassák a történteket.
8. Táncsics Mihály örömmel vett részt a Bánk bán előadásán, amit a tiszteletére tartottak!
Táncsics Mihály a forradalom előestéjén állítólag olyan rosszul aludt, hogy hazaérése után mély álomba esett és fel se tudták kelteni.
9. Petőfi Sándor is magyar kokárdát hordott.
Bár az egyik legnagyobb magyar forradalmárnak tartott Petőfi valóban viselt kokárdát, neje, Szendrey Júlia „elrontotta” azt és a sokak álltal ismert piros külső sávos kokárda helyett, a zöld külső sáv mentén varrta meg. A színek így az olasz nemzeti színeket adták, elvileg nem is véletlenül, Szendrey ezzel tisztelgett az olasz mozgalmak előtt.
10. A forradalom a köztársaságot kiáltotta ki!
Ez annyira nem igaz, hogy a végnapokban is királyság pártiak voltak Kossuthék, csak az uralkodó személyében akartak változást, inkább a cárt, Kossuthot vagy mást akartak a trónra ültetni. Sokkal fontosabb társadalmi problémákat oldott meg viszont a forradalom (például a jobbágy kérdést, az ősiséget stb.).
11. A túlerő őrölte fel a magyarokat!
Részben igaz. Azt azonban tudni illik, hogy egészen a cári csapatok bevonulásáig a magyar és osztrák seregek összlétszáma megegyezett. Ha emellé a többi konfliktus résztvevőjét is hozzávesszük, úgy azt kapjuk, hogy az oroszok érkezéséig az osztrákok kisebb haderővel rendelkeztek, mint az összes ellenük felsorakozó szabadságharcos.
12. Görgey elárulta a forradalmat és a szabadságharcot és az oroszoktól kérte a békét ezzel kiváltva Ferenc József gyűlöletét!
Görgey talán minden idők egyik legnagyobb magyar hadvezére volt, ami főleg annak fényében kiemelkedő, hogy foglalkozását tekintve kémikus volt. Ha ő nem lett volna a szabadságharc is hamarabb véget ért volna. Világosnál a diplomáciai képességéről és tekintélyéről ismert Paszkievics hercegnek adta meg magát a magyar sereg. Bem kérte, Kossuth pedig megparancsolta, hogy a herceggel ne egyezkedjen, aki az orosz történelemben a felkelések leverésében rekordernek számított. Görgey azonban bízott Paszkievics-ben, és a történelem végül őt igazolta. Paszkievics-csel kötött megállapodása rengeteg magyart mentett meg Haynautól később. Gondoljunk csak Komárom védőire, vagy a vezérkar nagy részére.
Reméljük hozzájárultunk a történelmi emlékezés helyességéhez. Mindenkinek békés és átszellemült megemlékezést kívánunk!
