A magyar büntetőeljárás rendje szerint a vallomást tenni készülő tanút az első kihallgatása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy kötelessége az igazat a legjobb tudomása szerint vallani, valamint felhívni a figyelmét a hamis tanúzással járó következményekre, vagyis arra, hogy a hamis tanúzást a Btk. büntetni rendeli.
A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 272. § definiálja a bűncselekmény tényállását, miszerint, „ha a tanú hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el”, ez a tulajdonképpeni hamis tanúzás. Ezenkívül a törvény szankcionálja a hamis tanúzásnak minősülő más cselekményeket is úgymint azt az adott eljárásban meghallgatott szakértőt, aki hamis szakvéleményt tesz vagy, azt a szaktanácsadót, aki hamis felvilágosítást ad, vagy aki tolmácsként vagy fordítóként hamisan fordít, vagy aki büntető- vagy polgári ügyben – a hamis vád egyik esetének kivételével – hamis okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. Amennyiben ezen cselekményt a büntetőügy terheltje valósítja meg, hamis tanúzásért nem büntethető.
A bűncselekmény elkövethető mind büntető, mind polgári perben. Büntetőügyben jogi szempontból lényeges körülménynek számít mindaz, ami kihat a cselekmény jogi minőségére, a bűnösség megállapítására, vagy az alkalmazandó büntetésre. Polgári szempontból lényeges jogi körülmény az, amely a kereseti és ellenkérelem elbírálására befolyással bír.
A törvény a büntetések kiszabásánál a tárgyalt bűncselekmény súlyát veszi figyelembe. Tehát, ha valaki csekélyebb súlyú büntető ügyben követi el a hamis tanúzást, annak 1-5 évig terjedő börtönt is kiszabhatnak. Ha viszont olyan bűncselekményre vonatkozik, amiért akár életfogytig tartó szabadságvesztést is megítélhetnek, akkor 2-8 évig terjedő börtönnel jár. Polgári ügy esetén, ha valaki hamis tanúvallomást tesz akár 3 év börtönbüntetéssel is szembe találhatja magát. Különösen nagy vagyoni értéket vagy különösen jelentős érdeket sértő ügyben a büntetés azonban már 1 évtől 5 évig terjedhet. A hamis tanúzást egyéb hatósági eljárásban, szabálysértési- és fegyelmi eljárásban is büntetik, ekkor vétségnek minősül és 1 évi szabadságvesztéssel jár. Ha a hamis tanúzás a tanú képességeiből fakadóan következik be (időmúláshoz kötött felejtés, hibás észlelés), akkor gondatlan elkövetés miatt vonható felelősségre. Aki a szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti, lehetőséget kaphat a büntetés korlátlan enyhítésére, vagy akár mellőzésére is.
Ezen kívül lehetőség van a feljelentésre is hamis tanúzás miatt, akkor, ha a hatóság hivatalból az eljárás során ezt nem észleli. A feljelentési jogában időlegesen korlátozott személy az alapügy lezártát követően, az ítélet kihirdetése után tehet feljelentést, csak ezt követően kerülhet sor a hamis tanúzás bizonyítására újabb büntetőeljárás keretében.
A Btk. 275. § lehetőséget ad a büntetés jogszerű mellőzésére a következő három esetben: az, aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, aki a vallomást egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek kihallgatása e törvény alapján kizárt. Azonban, ha valaki megtagadhatná a vallomástételt a törvény által biztosított okok miatt, azonban nem él ezzel a lehetőséggel és vállalja a nyilatkozattételt, már nem állíthat valótlan dolgokat, hamis tanúzásért ugyanúgy felelősségre vonható a bírói gyakorlat alapján.
