Igen sokatmondó mennyire komoly problémával állunk szemben, hogy a COVID-19 járvány idején a nyugati kultúrát még mindig inkább egy, ahogy ők mondják „cancel culture” elnevezésű jelenség minduntalan borzolja. A „cancel culture” tükörfordításban azt jelenti, hogy „törlési kultúra”, és bár idehaza még talán egy kevéssé ismert – internetes találatok is elenyészően vannak –, a nyugati világban az egyik leginkább "közkedvelt" jelenséggé avanzsálódott.

A filmtörténet egyik legikonikusabb sorozata kénytelen hosszú évekig szünetelni, mivel egy szerzői jogi konfliktus kibogozhatatlan csomóként akadályozza újabb alkotások elkészítését. A legutóbbi film óta több, mint tíz év is eltelt már, és a rajongók egyre türelmetlenebbek. Ám még mindig nem született jogerős döntés Sean Cunningham rendező és Victor Miller író perében. Mi okozhatta az érdekellentétet? Lássuk hát a szerzői jogvitát!

Gengszterek, elvált nők, kellemetlen viszonyok, fegyver- és kábítószerhasználat, közszemlére tett szerelmi afférok, erőszak és vulgarizmus – ezek jellemezték a cenzúra előtti Hollywood filmklasszikusait. De hogyan is változott meg a minden társadalmi gátlást levetkőző filmipar és hogyan nyomta rá súlyos bélyegét a cenzúra Hollywood virágkorára?

„dr. Ungár Margit, ügyvéd!” – javította ki mindig a megnevezést, hisz úgy vélte, nem nemek szerint kell megítélni az embereket. 1928-ban, mikor első nőként megkapta jogi diplomáját, a korabeli sajtó így írt az esetről: „A kuria egyik elsőemeleti termében, ahol az ügyvédi vizsgákat tarják, vasárnap reggel szokatlanul nagyszámú közönség volt jelen. A jelölt helyén a megszokott, frissen borotvált, zsakettes fiatalember helyett mosolygós fiatal nő, dr. Ungár Margit, az első magyar ügyvédnőjelölt várja a kérdéseket második és befejező ügyvédi vizsgáján. A jelöltnő úgy pergeti a jogi szakkifejezéseket, mint a többi nő a ruhaanyagok franciás neveit.”

Hazánk egyik leghíresebb koncepciós pere, az 1949-es Mindszenty József nevéhez fűződő per. Mindszenty József hercegprímás a Magyar Katolikus Egyház egyik legjelentősebb alakja volt, aki nyíltan felszólalt az elnyomó nyilas uralom és zsidóüldözés ellen. A közéleti tevékenységével hamar az antikommunista politika vezéralakja lett.

Elérkezett húsvét hétfője. A szent három nap után itt az öröm, a vidámság ideje! A gyerekeknek csokit hoz a nyuszi, a fiúk locsolkodni mennek, míg a lányok tojást festenek. De hogy keveredtek ezek a jelképek Jézus Krisztus halálának és feltámadásának egyházi ünnepe mellé?

Elgondolkoztál már azon, hogy egy régi korokbeli római mit ismerhetett volna meg a húsvéti történésekből?  Alábbi írásom eljátszik ezzel a gondolattal és egy fiktív interjú keretei között hozza közelebb Jézus perét az olvasóhoz. A riportot az Imperium Romanum Nuntium – magyarul: Római birodalmi hírek – nevű, kitalált római újság szerkesztője készíti Quintus Pontius Pilatus júdeai helytartó írnokával.

Világszerte ünnepelt, a zsidó és keresztény kultúrkör egyik legfontosabb napja az évben. Húsvét, Krisztus Urunk feltámadása, Jézus földi munkájának csúcspontja, a megváltás napja.  Az élet diadala a halál felett, ezt ünnepeljük ezen a napon. Ebben a cikkemben tíz érdekes tényre hívom fel a figyelmet.

Kicsit több mint egy éve – kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan – a koronavírus világjárvány alakítja a mindennapjainkat. A vírus sokaktól szeretteket ragadott el, sokan munkahelyeiket veszítették el, emellett a „szerencsésebbek” csak a folyamatos elszeparáltság tüneteitől szenvednek. Ezekben az embert próbáló időkben pedig hajlamosak vagyunk csak a saját problémáinkkal, de legjobb esetben is csak a lokális kérdésekkel foglalkozni. A pandémia okozta gazdasági válság államhatárokat nem ismerő problémává vált, amely még a fejlettebb országok gazdaságát is megrázta. De egészen pontosan mi is zajlik a világ másik felén, azokban a járvány sújtotta országokban, ahol a COVID-előtti időkben is szélmalomharcot vívtak a gyermekmunka ellen?

A modern technológiai fejlődéssel, a 21.század mindent lefedő befolyásaival, egyre több és több veszélynek van kitéve az ember személye , illetve tulajdon értékei. A biztosítás ezen potenciális – főképpen gazdasági, pandémiás - veszélyhelyzetek kezelésére, mérséklésére alakult ki és nyújt segítséget az erre igényt tartó feleknek. Ahhoz, hogy egy jövőbeni esemény bekövetkeztétől védelmet kapjunk, ajánlatos tehát biztosítási szerződést kötni.