Világszerte ünnepelt, a zsidó és keresztény kultúrkör egyik legfontosabb napja az évben. Húsvét, Krisztus Urunk feltámadása, Jézus földi munkájának csúcspontja, a megváltás napja. Az élet diadala a halál felett, ezt ünnepeljük ezen a napon. Ebben a cikkemben tíz érdekes tényre hívom fel a figyelmet.
Húsvét a tavaszi nap-éj egyenlőség (március 20.) utáni első holdtöltét követő vasárnap. Ez lehet tehát akár már március 21.-e, de olykor csak április vége. Ez a hagyomány azért alakulhatott így, mert változó volt, hogy mikorra tudták felhízlalni állataikat az emberek.
2. A harangok és a késmárki diák esete
A legenda szerint az 1674. év nagyszombatján Rómában a Szt Péter-templomban a sekrestyés, amint a templom tornyába fölment, ott nagy álmélkodására egy számára idegen öltözetű ifjút talált mély álomba merülve. Nagy nehezen fölébresztették. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele, amíg végre latin nyelven elmondotta, ki ő és hogyan jött ide. Neve Kopeczky Mihály, Késmárkon diák volt, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres templomait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat. Fölmászott tehát a késmárki toronyba, ott az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét és vissza sem nyerte egészen addig, míg a sekrestyés fel nem ébresztette.
A történet eredete egy közismert mondás, miszerint nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek. Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, a Nagyhét ünnepei közül ez a nap a gyászé, így estétől szombat estéig hallgatnak a harangok, ha úgy tetszik elmennek Rómába, meggyászolni Krisztust.
3. Peszáh, avagy a zsidó húsvét
A zsidók ilyenkor nem a megváltót, hanem saját felszabadulásukat ünneplik, amikor Mózes kivezette őket Egyiptomból. Ez a pászka ünnepe; mivel sebtében kellett elhagyniuk otthonaikat, így a kenyérnek nem volt ideje megkelni, a tésztát is hirtelen sütötték meg - azaz kovásztalanul, így született meg a ma is ismert pászka. Érdekességként megemlíteném, hogy amikor a tavalyi évben nagy élesztő hiány volt sok kép terjengett az interneten erről, a kenyérnél egyébként egészségesebb étekről.
4. Tojás és Nyúl
Érdekes lehet, ahogy ez a két szimbólum, amik ennyire különböznek, mégis egy ünnephez kapcsolódnak, nem is akár hogyan. Ez a többségi álláspont szerint annak köszönhető, hogy félre fordították a tyúkot, így lehet, hogy napjainkra a nyuszi hozza a tojást - vagyis az újjászületést. A kisebbségi álláspont szerint nyúlvadászattal kerítették elő ilyenkor az emberek a húst, ezért a nyúlhús és a tojás alkotta a húsvéti lakomát.
5. Jézus pere
Ha valaki jogesetet akar hallgatni templomban az bizonyára Virágvasárnapkor megy, ugyanis Jézus pere a passióban részletesen megismerhető. A huszadik században megismételt tárgyalás rámutatott, hogy mind a zsidó, mint a római jog kudarcot vallott Jézus érdekében. Jézus ellen kevés bizonyíték volt, szabálytalanok voltak kihallgatásai és az ítélet is jogszerűtlen volt, a zsidók nem ítélhették volna halálra, Pilátus pedig a kétszer ítélés tilalmába ütközött.
6. Húsvéti csoki
A magyar édesség piac 5 % a húsvéti ünnepen fogy el, ezzel épphogy elmaradva a Valentin napi fogyasztástól, de messze karácsony mögött végzett felvásárlás tekintetében.
7. Húsvét vagy inkább Kovászhét?
A középkorban és a zsidó hagyományokban inkább a kovász volt az, amit tiltottak, míg a húst nem, mert az kifejezetten fontos volt. A zsidók a bárány vérre emlékeztek vele, a keresztényeknél pedig a vetésforgó elterjedéséig az egyik egyetlen táplálék forrás volt olykor a hús, ami a reneszánsszal kerül le végül az étrendről.
8. Krisztus beteljesedése
Üdvtörténetileg az Ószövetség népének hivatalos szembefordulása a Messiással, illetve a hitetlenség bűne mind Izrael, mind a pogányság részéről, amely nem tudta megakadályozni Isten üdvözítő tervének megvalósulását, sőt végsősoron hozzájárult annak kinyilvánulásához, hogy „Isten minden embert az engedetlenégben fogott össze, hogy mindenkin könyörüljön” ezzel megnyitva a menyország kapuját.
9. Húsvét és Karácsony, egy élet körforgása
Habár egyik esetben a kis Jézuska születését ünnepeljük addig a másikban halálát, vallásunknak a húsvét a központi ünnepe, hiszen arra emlékezünk, hogy Jézus egymaga legyőzte a halált.
10. A lélek temploma és a nagy templom
Krisztus a jeruzsálemi templom látogatásánál azt mondta „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” ezzel előre utalva halálára és feltámadására. De ugyanúgy megjósolta a templom pusztulását. A templomot ugyanis 40 évvel később, Titusz császár parancsára lebontották. Szikla Meccset áll most a helyén.
Szeretetben és egészségben gazdag ünnepeket kívánunk!
