Hazánk egyik leghíresebb koncepciós pere, az 1949-es Mindszenty József nevéhez fűződő per. Mindszenty József hercegprímás a Magyar Katolikus Egyház egyik legjelentősebb alakja volt, aki nyíltan felszólalt az elnyomó nyilas uralom és zsidóüldözés ellen. A közéleti tevékenységével hamar az antikommunista politika vezéralakja lett.
Mindszenty Csehimindszenten született, szőlő- és földművelő családban. Az elemi iskolát itt végezte, 1915-ben pappá szentelték a szombathelyi székesegyházban, majd 1919-ben plébánosi kinevezést kapott Zalaegerszegben, ezt követően 1944. március 4.-én veszprémi püspöknek nevezték ki.
1944. novemberében, - mikor a hatalomra kerülő hatóságok megkövetelték minden közalkalmazottól, hogy esküt tegyenek a nyilas hatalomra, - tanulmányvázlatot készített, Juramentum non- nincs eskü, A forradalmat és az Egyházat egyszerre szolgálni nem lehet alcímmel, melyben a hitvallását foglalja össze. Mindszenty kezdeményezésére íródott meg az a tiltakozó levél, amelyet a dunántúli püspökök fogalmaztak meg az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen. A Dunántúl főpásztorainak memoranduma címet viselő dokumentumot 1944. október 31.-én Mindszenty személyesen adta át a miniszterelnök-helyettesének. Ennek következményeként, pár héten belül letartóztatták a papjaival együtt, mert egyházmegyéjében megtiltotta a nyilas hatalomátvétel okán elrendelt ünnepi misék megtartását. 1945. áprilisában visszatért Veszprémbe, majd szeptemberben XII. Pius pápa kinevezte esztergomi érsekké. Mindszenty elvetette a földosztást, a nemzeti bizottságok működését, a katolikus sajtó korlátozását, a kereszténydemokráciát hirdeti a népi demokráciával szemben, így a kommunista párt célkeresztjébe került. XII. Pius pápa 1946-ban bíborosi kalapot küldött számára, hogy elkerülje a későbbi zaklatásokat.
A hercegprímást 1948. december 26.-án tartóztatták le hűtlenség, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. Több klerikussal együtt az Andrássy út 60-ba szállították, ahol kínvallatás hatására beismerte, hogy részt vett a harmadik világháború előkészítésében, a nyugati hatalmak kormányainak, kémkedés mellett, még jelentős összegeket is küldött. 1949. február 8-án kihirdeti a népbíróság, majd 1949. július 6-án másodfokon is megerősítették az elsőfokú ítéletet, az életfogytiglani börtönt. A koncepciós per ítéletében, hiába követte nemzetközi felháborodás és tüntetéssorozat, nem történt változás. 1955 júniusában felfüggesztették a börtönbüntetését egészségügyi okok miatt, ezt követően házi őrizetben töltötte le büntetése hátralévő részét.
A szabadságot az 56-os forradalom jelentette számára, a forradalom utolsó napjaiban pedig rádióbeszédeket mondott. A szovjetek közbeavatkozása miatt, Mindszenty a Parlamentből az amerikai nagykövetségre menekült. Végül 1971. szeptemberében elhagyta Magyarországot, és haláláig a Vatikánban, majd a bécsi Pázmáneumban élt.
