„dr. Ungár Margit, ügyvéd!” – javította ki mindig a megnevezést, hisz úgy vélte, nem nemek szerint kell megítélni az embereket. 1928-ban, mikor első nőként megkapta jogi diplomáját, a korabeli sajtó így írt az esetről: „A kuria egyik elsőemeleti termében, ahol az ügyvédi vizsgákat tarják, vasárnap reggel szokatlanul nagyszámú közönség volt jelen. A jelölt helyén a megszokott, frissen borotvált, zsakettes fiatalember helyett mosolygós fiatal nő, dr. Ungár Margit, az első magyar ügyvédnőjelölt várja a kérdéseket második és befejező ügyvédi vizsgáján. A jelöltnő úgy pergeti a jogi szakkifejezéseket, mint a többi nő a ruhaanyagok franciás neveit.”
Zsidó polgári családba született 1897-ben Diósgyőrben. A kislányként érdeklődő és kíváncsi gyermek az iskolában is kiválóan teljesített. Kitűnő érettségi vizsgája után tanulmányait a fővárosban szerette volna folytatni. Az akkori viszonyok miatt erre nem volt lehetőség, így Debrecenben, majd Szegeden hallgatta a jogot. Mikor első évét taposta az egyetemen, visszavonták a rendelkezést, amely engedte a nők jogi egyetemen való tanulását, ám a már beiratkozott hallgatókat ez nem érintette, így Margit zavartalanul folytathatta tanulmányait.
Diplomáját 1923-ban szerezte meg, míg ügyvédi vizsgáját 1928-ban tette le. Ügyvédi gyakorlatát bátyja, dr. Ungár Ferenc mellett kezdte, majd dr. Vági József, későbbi férje mellett folytatta, aztán előtte álló pályája során saját praxisa lett.
Tagja volt a Feministák Egyesületének. Pályája során vizsgálta a nőket érintő törvényeket, és ő írta meg azt a parlamenti előterjesztést is, mely azoknak a gyerekek védelméről szólt, akik házasságon kívül születtek.
A korabeli zsidók helyzete az ő pályáját és életét is nagyban befolyásolta. Neve 1939-ben a „zsidó ügyvédek névsorába” került át, majd későbbi tevékenységét csak egy budapesti csillagos házban folytathatta. II. világháború alatti sorsáról semmit sem tudunk. Egy feljegyzésben szerepel csupán, melyben a következőt mondta: „1944 óta egész korábbi normális életemről le kellett mondanom.”
Tovább folytatta az ügyvédi praktizálást 1960-ig közösen férjével, aki sajnos később felesége ápolására szorult, így az asszony nyugdíjba vonulását követően neki szentelte életét. Margit haláláról és időskori éveiről nincs információnk, de valószínűleg szegénységben élték le utolsó éveiket.
Ungár Margit precizitását, alapos tudását és szakmabeli tehetségét férfi kollégái is rendszeresen elismerték. Bár amiért életében harcolt, csak jóval halála után következett be; mára már neki is köszönhetően több ezer ügyvédnő van jelen a szakmában. Dr. Vargha Ferenc koronaügyész szavai, mellyel a diplomaosztón gratulált a nőnek így hangzottak: „Sok férfi tanulhatna magától.”
