Az Európai Unió ma már a mindennapi életünk szerves részét képezi, azonban messze nem volt mindig ez így. Sőt a 20. században Európa sokkal inkább a diverzitás felé haladt, minthogy az európai integráció felé mozdult volna. Több mint fél évszázad kellett ahhoz, hogy az Európai Unió jelenlegi formájában létrejöjjön. Azonban sosem jöhetett volna létre az alapító atyjai nélkül, akik felismerték, hogy Európa a csúcshatalmak korában csak együttesen, összefogva emelkedhet ki. Ők voltak az európai történelem egyik legnagyobb államférfiai, név szerint: Konrad Adenauer, Jean Monnet, Robert Schuman, Paul-Henri Spaak és Alcide de Gasperi.
Konrad Adenauer Kölnben látta meg a napvilágot, a városnak később a polgármestere is lett. Rendszerető, mélyen hívő katolikus ember volt, aki távol tartotta magát az olyan szélsőséges mozgalmaktól, mint a nácizmus. Megélhetését emiatt vesztette el , később pedig a Gestapo egyik kölni börtönébe is zárták. A háború után részt vett a ma is létező CDU német párt megalapításában, és ő lett az NSZK első kancellárja.
Jean Monnet a francia tervezési bizottság elnöke volt az ESZAK létrejöttekor, és elismerésre méltó karriert tudhatott a háta mögött. Cognac városából származott, itt kezdett el a családi vállalkozás megsegítése miatt konyakkal kereskedni. Később híres közgazdász és üzletember lett. Részt vett az I. és II. világháborúban is, igaz nem katonaként, hanem a háttérből segítette a hazáját és az antantot. A nevéhez fűződik a Monnet-terv és részt vett a Schuman-terv megalkotásában is.
Robert Schuman Franciaország külügyminisztere volt az ESZAK létrehozásakor. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy igen multikulturális háttérrel rendelkezett: Luxembourgban született, később azonban német katonaként harcolt az első világháborúban, ezt követően pedig Elzász elcsatolása után lett francia állampolgár. Nevéhez kötődik az Európa szerte ismert Schuman-terv, mely lefektette az európai integráció alapjait.
Paul-Henri Spaak belga miniszterelnök és külügyminiszter igazi hazafi volt. Életkorát letagadta, hogy részt vehessen az első világháborúban, majd a második alatt Londonba emigrált, és onnan próbált segíteni hazájának. Nevéhez (is)kötődik a Benelux államok együttműködése, mely segített a három államnak jobb gazdasági helyzetbe kerülnie a II. világháború után.
Alcide de Gasperi Dél-Tirolban született, amely 1881-ben még az Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartozott, és csak az első világháború után lett Olaszország része. Gasperi hevesen ellenezte a fasizmust, e tevékenysége miatt börtönbe is került, ahonnan a Vatikán segítségével szabadult korábban. Olaszország miniszterelnöke és külügyminisztere is volt.
Ők volt az alapító atyjai az Európai Szén-és Acélközösségnek az ESZAK-nak. AZ ESZAK 1951-ben Párizsban jött létre, az NSZK, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok által. Ez a Montánunió lett később az EGK, valamint az Európai Unió alapja is. Célja egyértelmű volt: a fentebb említett nyersanyagokkal kapcsolatban eltörölni a belső vámokat és így egy a közös piac létrehozása a tagállamok között. A szén és acél kontroll alatt tartása miatt ezáltal egy következő háború is elkerülhetővé vált, hiszen pontosan tudták a felek egymásról, hogy ki milyen erőforrásokkal rendelkezik. Az ESZAK emellett különböző szervek segítségével működött hatékonyan ilyen volt például a Főhatóság.
Végül a szerződés 2003-ban megszűnt azonban sosem lesz feledhető, hogy az ESZAK és a fentebb említett 5 úriember rakták le az unió és ezáltal egy békésebb Európa alapkövét.
