Korábbi cikkünkben fényt derítettünk arra, hogy miként alakult a Magyar Királyság sorsa Szent István királyunk után. A Szűz Anya rövid időre megoltalmazta az országot, de András király még nehezebb pozícióban várta III. Henrik támadását, mint elődei. Hogy tudta András és testvére Béla herceg felvenni a harcot a német hódítokkal szemben? Cikksorozatunk soron következő része ezt a kérdést fogja körüljárni.

A tűz jelenléte az emberiség történelmében számtalan módon felüti a fejét; az ősemberek kezdetleges próbálkozásaitól kezdve Alexandria leégett könyvtáráig, a modern erdőtüzekig, és persze a mesékben, mondákban, kultúrákban felhasznált tűzmotívumokig. A kis szikra, amely emésztő hatású lángokká tudja kinőni magát mély szimbolikát hordoz. Ahol tüzet gyújtunk kő-kövön nem marad. Viszont mégis, annak ellenére, hogy üres pusztaságba ütközünk egy-egy tűzvész után, mégis egyetérthetünk, hogy ugyanakkor lehetőséget kapunk az újrakezdésre.

A fiatal keresztény állam már Szent István alatt harcban állt a németekkel. Magyarország korabeli hősies küzdelmei azonban már kivesztek a köztudatból, pedig a korszakban győzelmek és nagy harcok sokaságát tudta elkönyvelni az akkor még ifjú állam. Mi történt István uralkodása után, hogyan tudtunk ellenállni a nálunk erősebb európai nagyhatalomnak? Erre a kérdésre keresünk választ a soron következő cikkünkben.

A háború mélyen beágyazódott az emberiség gondolkodásába. Társadalmunkban a háborúra vonatkozó tévhitek oly elterjedtek, hogy szinte minden ember hibásan gondolkodik, kivételt jóformán csak a témával aktívan foglalkozó profik alkotnak. A szomszédunkban zajló agressziót különbözően látják például a fiatalok, akik maguk is szívesen háborúznak a digitális térben. Pontosan ezért éreztem szükségét, hogy átfogóan összefoglaljam a háború jogának kialakulását.  

Február 11-ét az ENSZ Közgyűlése 2015 decemberében nyilvánította a tudományos pályát választó nők nemzetközi napjává. Az ENSZ adatai szerint a világ tudományos kutatóinak csupán 28 százaléka nő, az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya. Az Európai Parlament 2015-ben állásfoglalást fogadott el a nők karrierlehetőségeiről a tudomány területén és az egyetemeken, valamint az általuk tapasztalt üvegplafon jelenségről (láthatatlan akadály, amely miatt, ha akarnak sem tudnak egy bizonyos szintnél feljebb jutni a ranglétrán). Bár egész Európában több nő szerez felsőfokú oklevelet, mint férfi, kisebb számban vannak jelen természettudományi és mérnöki szakokon. A legtöbb uniós tagállamban az itt végzett hallgatóknak kevesebb mint a negyede nő.

Az 1990-es években a hazai szervezett bűnözés nemcsak a magyar rendőrség számára öltött korábban soha nem tapasztalt méreteket, sok esetben már Európán kívüli országokra is komoly hatást gyakorolt.

Ki ne hallott volna már a legendás amerikai börtönről, az Alcatrazról? A Szikla, amely kegyetlen kínzásoknak adott helyet, és ahonnan a menekülés gyakorlatilag lehetetlen volt. Ám nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is találhatunk felkavaró, hátborzongató helyeket: ilyen szomszédos országunk, Horvátország egyik szigete is, a Goli otok, amelyet a horvát Alcatrazként is szokás emlegetni.

Musztafa Kemal Atatürk a török történelem egyik legmeghatározóbb alakja volt, ő volt minden török atyja, az Atatürk, amely nevet maga a nép adta neki. Katona volt, jelentős szerepet játszott a törökök függetlenségi háborújában, a modern Törökország létrehozásában, ő lett az ország első miniszterelnöke és köztársasági elnöke.

Az Egyesült Királyság, és az ott élő népek története megannyi háborút, viszályt és egyéb érdekességet adott tanulmányozásra a történelem tudósoknak. Ezek közül az egyik legérdekesebb a skót felkelés, és annak vezetője: William Wallace.

Wallace 1270-ben, más források szerint 1276-ban született Elderslie-ban, Glasgow közelében, köznemesi családban. Gyerekkoráról nem sokat tudni, még születési helye sem biztos. Először 1297-ben említik a források, amikor megtámadta Lanark városát, miután 1296-ban kitört a háború a skótok és az angolok között. Tekintsük át ennek előzményeit!

Bár 1249 és 1286 között III. Sándor skót király sikeresen megőrizte országa függetlenségét, a folyamatos angol beolvasztási törekvésekkel szemben, azonban az összes gyermekét túlélte. Halála után egyetlen egyenesági örököse, a 4 éves unokája, Margit került a trónra, aki eljegyzést kötött I. Edvárd angol király fiával, a későbbi II. Edvárddal. A király garantálta, hogy ha az esküvőt később megtartják Skócia függetlensége megmarad. Margit azonban 8 éves korában meghalt, így a skótok uralkodó nélkül maradtak. Örökös hiányában a skótok elkövették azt a hibát, hogy meghívták I. Edvárdot, hogy döntse el ki legyen az uralkodó. A választottja, John Balliol 1296-ban letette a hűbéresküt az angoloknak.

Ezek után Edvárd elfoglalta a határvárost, Berwick-Upon-Tweedet, majd a dunbari csatában győzelmet aratott. A király Berwickben fogadta 2000 skót nemes hűbéresküjét, majd elvitette a híres Végzet Kövét a scone-i palotából, azt a követ, amelyen a skót királyokat koronázták. Ezek az események, illetve az angolok elleni szívből jövő utálat Wallace-t is tettre késztették.

Lanark városának elfoglalása után Wallace meggyilkolta a helyi sheriffet, majd további kisebb sikerek után, egyre növekvő sereggel a háta mögött a híres Stirling-hídi csatában legyőzte a jóval nagyobb angol sereget. A sikere, és növekvő népszerűségének hatására a közben trónjától megfosztott Balliol kinevezte a „királyság védelmezőjének”.

A háború további időszakában Wallace tudva, hogy nyílt csatában nem lenne esélye Edvárd serege ellen, arra kényszerítette az angolokat, hogy Skóciában egyre beljebb hatoljanak, mindent elpusztítva maga mögött. Ezt 1298-ig tudta folytatni, amikor a falkirki csatában a skótok vereséget szenvedtek. Wallace ekkor lemondott pozíciójáról, és utódja, Robert Bruce békét kötött az angolokkal.

1302-ben Wallace, folytatni kívánván a felkelést Franciaországban tartózkodott azért, hogy segítséget találjon, sikertelenül. 1303-ban visszatért, és mivel nem volt hajlandó elfogadni a békét, I. Edvárd vérdíjat tűzött ki a fejére. 1305-ben sikerült Glasgowban elfogni, majd Londonba vitték, és felségárulás vádjával bíróság elé állították. A vádakra így reagált: „Nem árulhattam el Edvárdot, mivel soha nem voltam alattvalója.” Halálra ítélték.

1305 augusztus 23-án az ítélet kihirdetése után meztelenre vetkőztették, nyakánál fogva egy ló farkához kötve húzták végig a piactéren, majd mielőtt megfulladt volna kasztrálták, kibelezték, és elégették előtte a beleit. A beszámolók szerint ekkor még életben volt. Ezek után lefejezték, felnégyelték, a fejét pedig arra a helyre tűzték ki, ahová később öccsének, Johnnak a feje is került. Mindössze 35 évet élt.

Az életéből készült film, a Rettenthetetlen 5 Oscar-díjat, illetve rengeteg kritikát kapott. A történészek azzal támadták, hogy nem a valóságot ábrázolja. A rendező, Mel Gibson, azt nyilatkozta a kritikákra reagálva, hogy William Wallace egy igazi középkori szörnyeteg volt, és azért kellett belőle szerelmes lovagot csinálni, hogy valaki kíváncsi is legyen a filmre.

Vámos Márton magyar válogatott vízilabdázó, 2022 nyarától az egyik legsikeresebb görög vízilabdacsapat az Olympiakos SZFP játékosa. Olimpiai bronzérmes, világ és európa bajnok, kétszer nyert bajnokok ligáját a Ferencváros színeiben, valamint hatszoros magyar bajnok. A 2017-es férfi vízilabda-világbajnokság legértékesebb játékosa, 2017-ben az év magyar vízilabdázója.