Az 1990-es években a hazai szervezett bűnözés nemcsak a magyar rendőrség számára öltött korábban soha nem tapasztalt méreteket, sok esetben már Európán kívüli országokra is komoly hatást gyakorolt.
Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között egy egyezség részeként 1995 áprilisában képzési központot hoztak létre azzal a szándékkal, hogy az erre kiválasztott rendőrhallgatókat, bűnüldözési és igazságügyi szakembereket továbbképezzék. Ez lehetőséget teremtett ugyanakkor arra is, hogy a két ország, valamint a kelet-európai régió és Amerika közötti, akkor még igencsak törékeny együttműködést elmélyítsék.
A világon azóta létrejött öt szervezet közül elsőként Budapesten indult el az oktatás a Nemzetközi Rendészeti Akadémián (International Law Enforcement Academy - ILEA). Az intézményt Janet Reno egykori igazságügyminiszter személyesen nyitotta meg 1996. április 22-én. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vezeti, működését pedig teljes mértékben az Amerikai Külügyminisztérium finanszírozza. 27 éves fennállása óta több, mint 24.000 hallgató tanult a falai között. A képzés az FBI tananyaga alapján, a szervezett bűnözés minden formájának a felszámolására, a korrupció és kiberbűnözés elleni harcra, valamint a különböző radikális nézetek visszaszorítására helyezi a legfőbb hangsúlyt.
1999-ben a Magyar Rendőrség arra kérte az FBI-t, hogy biztosítson állandó jelenlétet Budapesten. Ebben az évben dr. Mikó István dandártábornok vezetésével magyar delegáció utazott Washingtonba, hogy tapasztalatot szerezzenek, illetve amerikai kollégáikkal közösen göngyölítsenek fel kifejezetten szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeket. Ez idő alatt az FBI Szervezett Bűnözés Részlegének vezetőjével, Thomas Fuentes-szel született egy megállapodás. Ennek értelmében a rendőrség 6 rendőrtiszttel járul hozzá az FBI magyarországi tevékenységéhez, cserébe az FBI további ügynökökkel támogatja M. Miles Burden különleges ügynök (aki egy ideig a legfőbb összekötő tiszt volt a Magyar Rendőrség és az FBI között, később az ILEA-t is irányította) munkáját. Ebbe végül Louis Freeh, egykori FBI igazgató, illetve dr. Pintér Sándor belügyminiszter is beleegyezett, így született meg az Magyar Rendőrség – FBI Szervezett Bűnözői Munkacsoport. Érdekesség, hogy ez volt az első FBI Munkacsoport az Amerikai Egyesült Államok területén kívül. Külön megemlítendő, hogy a munkacsoport tagjai egyedülálló módon mind az amerikai, mind a magyar kormány által felhatalmazással rendelkeznek ahhoz, hogy magyar földön is lőfegyvert hordhassanak maguknál.
A két ország közötti kooperáció a mai napig jelentős sikereket tud felmutatni. Jó példa erre a tavalyi, „Trójai Pajzs” (Tojan Shield) kódnevű akció. Ennek során 18 ország rendőri szervei működtek közre az FBI-jal, többek között a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai. Az akció előzménye, hogy az FBI az Ausztrál Szövetségi Rendőrséggel közösen kifejlesztette az ún. „ANOM” -ot. Ez egy olyan telefon volt, amely a rátelepített programnak köszönhetően csak más ANOM készülékekkel tudott kapcsolatba lépni. A Szövetségi Nyomozó Iroda, az Interpol és más tagállamok nyomozószervei beépített ügynökeiken keresztül elterjesztették az alvilágban, hogy telefonok feltörhetetlenek és lenyomozhatatlanok a hatóságok számára. Ennek köszönhetően pedig több ezer darabot adtak el belőlük világszerte. Mindeközben a hatóságok kulcsszavak kiszűrésével megfigyelték, majd kielemezték a bűnözők közötti kommunikációt. A program sikerességét mutatja, hogy több, mint 800 embert „kapcsoltak” le egyetlen nap alatt. Magyarországon a Készenléti Rendőrség munkatársai végül 12 személyt tartóztattak le, valamint 200 millió forintot meghaladó értékben készpénzt és kriptovalutát, illetve több tíz kg kábítószert foglaltak le.
