Musztafa Kemal Atatürk a török történelem egyik legmeghatározóbb alakja volt, ő volt minden török atyja, az Atatürk, amely nevet maga a nép adta neki. Katona volt, jelentős szerepet játszott a törökök függetlenségi háborújában, a modern Törökország létrehozásában, ő lett az ország első miniszterelnöke és köztársasági elnöke.
Az 1881-ben született Musztafa Kemal már gyerekkorában kitűnt gondolkodásával, felnőttes viselkedésével és határozott jellemével. Több iskolában is tanult, mindenhol megmutatta a kiemelkedő képességeit. Annyira tehetséges volt tanulmányai során, hogy ekkor kapta egyik tanárától a Kemal nevet, amely tökéletest jelent. A katonai pálya volt a legvonzóbb a fiatal Musztafa számára, aki századosi rangban fejezte be a katonai iskolát. Mivel több szultánellenes szervezkedésben is részt vett, majdnem korán fejeződött be a karrierje, ebből az okból is került át Damaszkuszba a török hadsereg V. ezredéhez. Az első világháború végéig sorozatban aratta a katonai sikereket, a Dardanelláknál visszaverte a szövetséges csapatokat, valamint ő volt az egyetlen török tábornok, aki sikereket ért el a keleti fronton.
1919-ben a török függetlenségi harc élére állt szembefordulva a szultánnal és a nyugati hatalmakkal. Kikergette az országból az azt megszállni próbáló görög haderőt és olyan békét sikerült kiharcolnia, amely garantálta Törökország területi egységét. Ezzel megakadályozva az ország olyan szintű megcsonkítását, amely arányaiban akár nagyobb méreteket is ölthetett volna, mint a magyar történelemben a trianoni békediktátum.
1923-ban, a függetlenségi harc és a béke megkötése után, kikiáltotta az első Török Köztársaságot, melynek első elnöke is ő lett. Az ekkor még csak Musztafa Kemal számos reformot és drasztikus intézkedést vezetett be, hogy országát fejlettebbé tegye. Elüldözte az oszmán uralkodócsalád tagjait, szétválasztotta egymástól az államot és az egyházat. Jogi szempontból érdekes, hogy büntetőtörvénykönyvet és polgári törvénykönyvet is alkotott, kifejezetten nyugati minták alapján, valamint a nőket egyenlővé tette a férfiakkal, és számos jogot adott nekik, amelyek korábban nem voltak jellemzőek. Kemalnak egy hat nyílnak keresztelt ideológiai programja volt, amelyet később a török alkotmányba is belefoglaltak. Ennek elemei: republikanizmus, popularizmus, etatizmus, forradalmiság, nacionalizmus, szekularizmus.
Reformjait nem mindenki nézte azonban jó szemmel, különösen a radikálisabb iszlám hívei közül. Atatürk ellen merényletet terveztek, amelyet végül nem sikerült végrehajtani, a kitervelőit pedig felakasztották, valamint egy kurd felkelés is kitört ellene. Külpolitikájában a békét képviselte, fokozatosan jó kapcsolatot alakított ki a szomszédos államokkal és a nyugat-európai nagyhatalmakkal is egyaránt.
Az Atatürk, azaz a minden török atyja nevet 1934-ben vette fel. Atatürkről tudni lehetett, hogy nem vetette meg az italt és a szép nőket sem, valamint szabad idejében szeretett olvasni, lovagolni, örökbefogadott gyerekeivel lenni és a kutyájával foglalkozni.
A török nemzet nagy bánatára Atatürk 1938-ban májbetegségben elhunyt. Halálakor az egész ország megsiratta, és a mai napig a törökök apjukként tekintenek rá. Kultusza továbbra is virágzik az országban, nem érdemtelenül, ugyanis egyike a törökök legnagyobbjainak, aki megmentette, majd egy jobb irányba kalauzolta el népét.
