Boldog I. János Pál pápa, akit a derűs és közvetlen természete miatt csak a „mosolygós pápának” neveztek, mindössze 33 napot ült Szent Péter trónusán. Haláláról számtalan teória és összeesküvés-elmélet látott napvilágot, de lássuk, mi is az igazság!

Az Artúr királyról szóló legendák már régóta lázban tartják az emberiséget. Számos film, sorozat készült már, ami a hős király életét dolgozza fel. De ki is volt Artúr valójában? Sőt, ennél is jobb kérdés, hogy létezett-e egyáltalán?

A magyar büntetőjogi szabályozás értelmében a büntetések egyik fajtája az életfogytig tartó szabadságvesztés, amelyet a Büntető Törvénykönyv a 41. §-ban szabályoz.

Habár a történeti részek elsajátítását minden rutinosabb joghallgató messziről igyekszik elkerülni büntetőjogból, be kell látnunk, hogy egy-egy jogszabályi rendelkezés megszületésének olykor egészen érdekes okai is lehetnek. Nincs ez másképp a szexuális kényszerítés tényállása kapcsán sem. Ez egy olyan eset szabályozására hivatott, amelyre eddig nem fordított külön figyelmet a törvény: ez az úgynevezett nemi zsarolás.

1997 júniusában kézigránátot dobtak a korábban 45 kamionnyi olaj ellopásával vádolt L. Mihály kertébe. Lakatos Csaba, szintén olajjal szennyezett kezű vállalkozóra egy ügetőnél lőttek rá, Lakatos Zsigmondot szentendrei házában akarták felrobbantani. 1998 július másodikán Boros Tamást a budapesti Aranykéz utcában saját autójában robbantották fel, 1 évvel azelőtti, olajügyekben tett vallomása miatt. Ezek, és megannyi másik esemény jellemezte a kilencvenes évek végének Magyarországát. Sorozatom második részében ezeknek a körülményeit igyekszem körbejárni.

A rendszerváltás utáni időszak káoszából sokan húztak busás hasznot, azonban még többen szegényedtek el. A 90-es évek Magyarországának egyik legnagyobb botránya, és egyben trükkje a piti pancsolástól a maffialeszámolásokig duzzadó olajszőkítés volt, amiből senki sem akart kimaradni.

Szereted a színházat? Szereted, ha egy darab elgondolkodtat? A katarzis című színdarabot az abonyi színtársulat, a FALKA hozza el a budapesti közönség számára november 4-én, a Zuglói Civil Házban. Ez a darab olyan mindennapi kérdésekkel foglalkozik, mint az élet, a halál, és az ezeket övező bizonytalanság. A mű megtekintése után mindenképpen sok minden felvetődik az emberben saját magát és a körülötte lévő világot illetően. Légrádi Lili Annával, a mű írójával, rendezőjével, és Bakos Gergő Dominikkal, az egyik szereplőjével beszélgettünk.

1997. március elején Shannon Marketic, a korábbi Miss USA és Miss California szövetségi keresetet nyújtott be a Brunei szultán, Hadzsi Hassanal Bolkiah és testvére, Dzsadzsi Jefri Bolkiah herceg ellen. A keresetet azért indította, mert állítása szerint a szultán és a herceg akarata ellenére fogva tartotta őt a palotában, bedrogozta és szórakoztatásra, illetve szexuális cselekményre próbálta kényszeríteni.

A sakk egy táblajáték, melynek története több ezer évre nyúlik vissza, a sport népszerűsége pedig a koronavírus járvány óta egyre nagyobb. A játék terjedésével figyelmet kaptak a sakk világát érintő hírek, melyek közül talán Hans Niemann és Magnus Carlsen esete borzolta fel leginkább a kedélyeket. Mi is történt pontosan?

,,Ebből sok minden megtörtént”- láthatjuk az Amsterdam című film elején a feliratot. Ha valami ehhez hasonló feltűnik, mindig elgondolkodom, vajon mennyi valóságalapja van annak, ami a filmben történik. Ha érdekesnek találom, utána olvasok, de van, amikor csak a filmben látottakra hagyatkozom. Mivel a film valójában egy vígjáték volt, és erről a sztoriról még életemben nem hallottam, elindult a kutakodás. 

A film egy 1933-as politikai összeesküvésről szól, melynek célja Franklin Delano Roosevelt elnök eltávolítása volt, akinek helyére Smedley Butler tábornok, mint diktátor került volna. Ez az úgynevezett Business Plot.

Miért is került sor erre az összeesküvésre - merül fel a kérdés. Az 1929-1933-ig tartó gazdasági világválságból az 1933-ban beiktatott Franklin D. Roosevelt emelte ki az Egyesült Államokat. Az új elnök első intézkedése a többnapos bankzárlat volt. Újranyitásuk után az alábbi kitételt kellett betartaniuk: arannyal nem fizethetnek ki. Ennek oka az volt, hogy 1933 áprilisától az aranyban való takarékoskodást megtiltotta, mindenkinek dollárra kell váltania aranyát. Az arany árfolyamát 35 dollárra emelte, ez pedig inflációhoz vezetett, hiszen a dollár ezzel 59%-os leértékelődést szenvedett. Ez pedig sok bankárnak és üzletembernek nem tetszett, féltek, hogy az infláció hatására millióik kárba vesznének. Ezért az olasz mintára egy fasiszta berendezkedést kezdtek el kitervelni, egy üzlet-barát diktátorral az élen.

A diktátor személyét Smedley Butler tábornok töltötte volna be. A közkedvelt generális korának legtöbbször kitüntetett veteránja volt, közkedvelt, a többi katona szemében jó vezető. Ezen tulajdonságai és vezéri képességei mellett a háborúból hazatérő munkanélküli veteránok tömegei, akiket a gerjesztett infláció csak még jobban a mélybe taszított, tette a befolyásos vagyonosok számára szimpatikus jelöltté. 1933 nyarán egy fiatal üzletember és veterán, Gerald MacGuire felkereste a generálist, és arra kérte őt, induljon az American Legion -egy veterán nonprofit szervezet- főparancsnokának. A dolog akkor vált számára igazán gyanússá, mikor MacGuire arra próbálta rávenni, hogy a szervezeten keresztül érje el, hogy a veteránokat aranyban fizessék ki. Butler hónapokon keresztül megfigyelte MacGuire-t, hogy minél több információt kiszedjen belőle. Idővel el is mondta, mi folyik valójában a háttérben: egy befolyásos üzletemberek csoportja 300 millió dollárral támogatna egy puccsot. Az elnököt rossz színben tüntetnék fel a médiában, és amint Butler a színre lépne, ő irányítaná a kormányt, míg Rooseveltet lefokoznák reprezentatív feladatok ellátására.