Boldog I. János Pál pápa, akit a derűs és közvetlen természete miatt csak a „mosolygós pápának” neveztek, mindössze 33 napot ült Szent Péter trónusán. Haláláról számtalan teória és összeesküvés-elmélet látott napvilágot, de lássuk, mi is az igazság!
Albino Luciani 1912. október 12-én született Forno di Canale-ban, Olaszországban. 1935. július 7-én, a bellunói Szent Péter-bazilikában szentelték pappá, majd 38 év hűséges szolgálat után VI. Pál pápa nevezte ki bíborossá. Luciani bíborost a Szentatya halálát követően, 1978. augusztus 26-án választotta meg a konklávé az Egyház vezetőjének. Elődei, XXIII. János és VI. Pál tiszteletére a János Pál nevet vette fel.
János Pál pápa felismerte, hogy az Egyház tekintélye, valamint az istenhit társadalmi szerepe jelentős mértékű hanyatlásnak indult. Ennek javítása, továbbá a Római Katolikus Egyház intézményrendszerének megújítása érdekében adminisztratív és szervezeti reformokra készült. Tevékenységét azonban jóformán elkezdeni sem tudta, hiszen alig több, mint 1 hónappal megválasztását követően, 1978. szeptember 28-án váratlanul meghalt. A népszerű pápa hirtelen haláláról pedig számos feltevés és összeesküvés-elmélet született, amelyek kialakulásában a Vatikán rossz tájékoztatása és az információk visszatartása is jelentős szerepet játszott.
Az egyik legelterjedtebb teória, hogy valójában gyilkosság történt, amit a legmagasabb szinten próbáltak eltussolni. Ez a már említett egyházi reformokhoz köthető, ugyanis ezek a változások nem kerülték volna el sem a Vatikáni Bankot, sem pedig a bíborosokat, akik fényűzésben éltek a kis állam területén. Az elmélet szerint a pápa mérgezés áldozata lett, így próbálták megakadályozni az általa elképzelt újítások bevezetését. Ám, ha ezt a teóriát fogadnánk el igaznak, a motiváció később megkérdőjelezhetővé válik, hiszen II. János Pál pápa végül véghez vitte elődje reformjait, és ő lett a történelem 3. leghosszabb ideig pontifikáló pápája. Így felmerül ebben az esetben a kérdés, hogy ha igaz is az elmélet, II. János Pál pápát miért nem állították félre? Ennek tükrében azt hiszem, ezt az elméletet el lehet vetni, bár bizonyára akadnának erre a kérdésre is fantáziadús válaszok.
A következő teória a maffiához köthető, akik a korrupció és az alvilági kapcsolatok felfedését, valamint a Vatikáni Bank átvilágítását kívánták a Szentatya halálával megakadályozni. Ezen feltételezés egyes variációiban olyan egyházi vezetők, tisztviselők is megjelennek, akik szoros kapcsolatban álltak a maffiával. Ez az elmélet a filmipart is megihlette, több feldolgozás született ezen elképzelés mentén, mint például Francis Ford Coppola híres trilógiájának, a Keresztapának a harmadik része.
Az elméletek alapját a mérgezés adja, hiszen a pápán semmilyen fizikai elváltozás nem volt észrevehető a halálakor. A maffia és az egyházi vezetők mellett azonban megjelentek a szabadkőművesek, a CIA és a KGB is, mint lehetséges elkövetők. Ezen ötletek kitalálói szintén a reformokat jelölték meg indítékként.
Bár ezek mellett még számos kevésbé ismert teória is született, az igazság az, hogy I. János Pál pápa halálát a hivatalos közlemény szerint szívinfarktus okozta. Mivel azonban a pápák holttestét a lehető leghamarabb bebalzsamozzák azok épségben tartása céljából, a boncolás lehetetlenné válik, így csak az észlelt tünetek alapján tudták megállapítani a halál okát. Szívroham tényét támasztja alá John Magee püspök is. Ő a Szentatyával halála előtt nemsokkal közösen mondott imádságot, és mellkasi fájdalomra panaszkodott neki, de mivel este volt, nem akarta, hogy értesítsék az orvost. Így másnap már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Bár korai halála miatt a céljait már nem érhette el, utódai gondoskodtak róla, hogy ne felejtsék el. II. János Pál pápa mindamellett, hogy nevét elődje tiszteletére vette fel, meg is valósította az általa kitalált reformokat. A jelenleg pontifikáló Ferenc pápa pedig 2022. szeptember 4-én boldoggá avatta a „mosolygós pápát”.
