,,Ebből sok minden megtörtént”- láthatjuk az Amsterdam című film elején a feliratot. Ha valami ehhez hasonló feltűnik, mindig elgondolkodom, vajon mennyi valóságalapja van annak, ami a filmben történik. Ha érdekesnek találom, utána olvasok, de van, amikor csak a filmben látottakra hagyatkozom. Mivel a film valójában egy vígjáték volt, és erről a sztoriról még életemben nem hallottam, elindult a kutakodás. 

A film egy 1933-as politikai összeesküvésről szól, melynek célja Franklin Delano Roosevelt elnök eltávolítása volt, akinek helyére Smedley Butler tábornok, mint diktátor került volna. Ez az úgynevezett Business Plot.

Miért is került sor erre az összeesküvésre - merül fel a kérdés. Az 1929-1933-ig tartó gazdasági világválságból az 1933-ban beiktatott Franklin D. Roosevelt emelte ki az Egyesült Államokat. Az új elnök első intézkedése a többnapos bankzárlat volt. Újranyitásuk után az alábbi kitételt kellett betartaniuk: arannyal nem fizethetnek ki. Ennek oka az volt, hogy 1933 áprilisától az aranyban való takarékoskodást megtiltotta, mindenkinek dollárra kell váltania aranyát. Az arany árfolyamát 35 dollárra emelte, ez pedig inflációhoz vezetett, hiszen a dollár ezzel 59%-os leértékelődést szenvedett. Ez pedig sok bankárnak és üzletembernek nem tetszett, féltek, hogy az infláció hatására millióik kárba vesznének. Ezért az olasz mintára egy fasiszta berendezkedést kezdtek el kitervelni, egy üzlet-barát diktátorral az élen.

A diktátor személyét Smedley Butler tábornok töltötte volna be. A közkedvelt generális korának legtöbbször kitüntetett veteránja volt, közkedvelt, a többi katona szemében jó vezető. Ezen tulajdonságai és vezéri képességei mellett a háborúból hazatérő munkanélküli veteránok tömegei, akiket a gerjesztett infláció csak még jobban a mélybe taszított, tette a befolyásos vagyonosok számára szimpatikus jelöltté. 1933 nyarán egy fiatal üzletember és veterán, Gerald MacGuire felkereste a generálist, és arra kérte őt, induljon az American Legion -egy veterán nonprofit szervezet- főparancsnokának. A dolog akkor vált számára igazán gyanússá, mikor MacGuire arra próbálta rávenni, hogy a szervezeten keresztül érje el, hogy a veteránokat aranyban fizessék ki. Butler hónapokon keresztül megfigyelte MacGuire-t, hogy minél több információt kiszedjen belőle. Idővel el is mondta, mi folyik valójában a háttérben: egy befolyásos üzletemberek csoportja 300 millió dollárral támogatna egy puccsot. Az elnököt rossz színben tüntetnék fel a médiában, és amint Butler a színre lépne, ő irányítaná a kormányt, míg Rooseveltet lefokoznák reprezentatív feladatok ellátására. 

Butler azonban antifasiszta nézetei miatt nem fogadta el az ajánlatot, helyette a későbbi FBI fejéhez, J. Edgar Hooverhez fordult. Kongresszusi meghallgatások sora vette kezdetét, melyek során Butler azt állította, hogy a tervet befolyásos konzervatívak csoportja, az úgynevezett American Liberty League támogatta, melynek tagjai között voltak a General Motors, General Foods és a Birds Eye cégek CEO-i. Természetesen a média lassan egyre több információt szerzett, és és azt állították az újságírók, hogy Butler csak kitalálta az egészet. Ha viszont nem ő találta ki, akkor viszont MaGuire csak szórakozott vele, és a generális pedig elhitte.

A bizottság egy hivatalos jelentést sosem adott ki, a kongresszust azonban megerősítette, miszerint bizonyítékot találtak arra, hogy pár személy egy fasiszta szervezet felállításán dolgozott. Butler egy később megjelent könyvében azt írta, hogy azoknak a nevét, akikét említette, utóbb törölték a nyilvánosság felé is közölt vallomásából. A bizottság állította, hogy a nyomozást folytatják majd ezen személyek felé - ez azonban nem került sorra. Erre talán Roosevelt miatt nem került sor, aki egyezséget kötött a puccs támogatóival: a hazaárulási vádat - és a lehetséges kivégzést- elkerülhetik, ha a New Deal elleni harcot befejezik. Ezzel megmenekült az ország a befolyásos bankárok fasiszta uralmától.