Az Mt. jelenlegi szabályozása szerint a munkabért forintban kell meghatározni és kifizetni. Ez a szabály az Mt. 154. §-ának (1) bekezdésében található. Cikkemben azt fogom kifejteni, hogy ez miért okoz (vagy okozhat) problémát a magyar munkavállalóknak. 

Az új technológiák fejlesztését és fejlődését általában megelőzi az igény, hogy az újítás megkönnyítse a korábbi folyamatot vagy növelje annak hatékonyságát. A piacon árusított termékeknél ehhez hozzá adódik a gyártók profitérdeke. Korábbi korszakokban ezek az igények sokszor felül írták a biztonságot, de jogi szabályozások révén az utóbbi időben az egészségvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap. A régi mentalitás alapján készült eszközök viszont nem fognak kikerülni a forgalomból egy szempillantás alatt.

Az építész által elkészített terv, továbbá az ez alapján elkészült épület szerzői jogi védelemben részesül abban az esetben, ha az egyéni és eredeti jellegű. A szerzői jogi oltalom magában foglalja, hogy ezen művek felhasználásához a szerző beleegyezése szükséges. Az előzőekből tehát arra kell következtetni, hogy minden alkalommal, amikor a családi nyaraláson egy épülettel a háttérben szeretnénk fotózkodni, vagyis felhasználjuk a szerzői művet, engedélyt kell kérnünk az építésztervezőtől?

Rohanó, kapitalista világunk jellemzője, hogy mindenből szeretnénk egy kis pénzt, egy kis hasznot kihúzni. Remek példa erre a merchandising jelensége. A „merchandise” szó angolul portékát, árut jelent. A jelenség elnevezését, amelyet nem is lehet igazán magyarra fordítani, a legmegfelelőbben tárgyi javak értékesítéseként adhatjuk vissza. A magyar nyelvben általában a szűken vett reklámajándék értékesítést értük e kifejezés alatt, így a hétköznapi ember általában e szó hallatán mindennapi használati tárgyak – legyen szó vászontáskáról, repohárról vagy Bluetooth-hangszóróról – valamilyen magát eladni kívánó piaci szereplő márkajelzésével ellátott eladására, vagy akár elosztogatására gondol. A piaci szereplők gyakran ezzel próbálják az adott márka ismertségét növelni, szélesíteni elérésüket.

A hétvégét Berlinben töltöttük és a hazarepülés napján már nem maradt időnk új városnéző túrával előrukkolni, így elhatároztuk, hogy ellátogatunk a közeli Berlini Állatkertbe. Hosszú évek óta nem jártam állatkertben és nem is feltétlenül terveztem menni, így kicsit szkeptikusan álltam a dologhoz, azonban be kell, hogy valljam óriási élmény volt. Egyre izgatottabban figyeltem az állatokat, de ahogy a lelkesedésem nőtt egyre inkább furdalt a lelkiismeret. Ez a szorító érzés napokig velem maradt, így elhatároztam, hogy utánajárok: Állatkínzás az állatkert? Az állatkert látogatásával az állatok gyötrését támogatom vagy ez csak egy ártalmatlan hétvégi időtöltés? 

Pszichopata. Ha ezt a szót halljuk, szinte biztos, hogy mindannyiunknak valamelyik krimisorozat kegyetlen sorozatgyilkosa ugrik be. De vajon milyenek a valóéletben a pszichopaták? 

Rokonok, barátok, közeli ismerősök. Emberek, akikkel egy helyen éltünk, együtt dolgoztunk, együtt nevettünk. Valaki valahol aláírt egy papírt, hogy ők mind bűnösök, ezért menniük kell, egy húsz kilós csomaggal az ismeretlenbe. Így érezhetett sok, a második világháború borzalmaiból éppen magához térő lakos számtalan magyarországi településen, többek között a szülőfalumban, Perbálon is, ahonnan a közel 2000 lakosból nagyjából 1100 főnek kellett egyik napról a másikra elhagynia otthonát, csak mert németnek vallotta magát. 

Idén február 10-én köszöntöttük a kínai újévet, azaz a holdújévet, így eljött a sárkány éve. Az elsőre talán legtöbbeknek jelentéktelennek tűnő esemény meghökkentően sok embert érint.

Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni szeretett fővárosunkat, azonban azt már talán kevesebben tudják, hogy nem csak egy van Budapestből a világon. De hol vannak ezek, és mi a történetük?

Magyarországon több ezer ember torrentezik nap mint nap, annak ellenére, hogy legtöbben nincsenek is tisztában a jogi szabályozásával. Követhetünk-e el jogsértést azzal, ha filmeket, játékokat, sorozatokat töltünk le ncore-ról?