A Brit Birodalom Legkiválóbb Rendjét (Most Excellent Order of the British Empire) V. György király hozta létre 1917. június 4-én. Az abban a korban már létező lovagrendek (mint például Bath Rend, Szent Mihály és Szent György Érdemrend, Királyi Viktória Rend) csupán a magas rangú tiszteket, diplomatákat, valamint a királyi családot szolgáló személyeket tüntette ki, az uralkodó célja azonban azon személyek díjazása volt, akik nem a frontvonalban harcolva járultak hozzá a világháború sikeréhez. Eredetileg egy osztályból tevődött össze, 1918-ban bontották szét polgári és katonai fokozatokra.

Richárd az angol történelem egyik legellentmondásosabb, ám kissé elfeledett alakja. Uralkodása nem volt mentes a belviszályoktól, azonban sok tekintetben fellendülést hozott Anglia kulturális és társadalmi életébe.Tekintsük át II. Richárd életének ismert és kevésbé ismert csomópontjait 12 pontban!

A kormányunk 2020. november 10-én, az igazságügyi miniszter előadásában benyújtotta a T/13647. számú törvényjavaslatot Magyarország Alaptörvényének módosításáról, s az Országgyűlés december 15-én ezt a javaslatot el is fogadta. Ez a kilencedik alaptörvény módosítás az Alaptörvényünk kilenc éves hatályossága alatt, s jogosan felmerülhet a kérdés: lehet-e, hogy egy alkotmány túl rugalmas?

Oltsunk vagy ne oltsunk? Ez itt a kérdés. Akik az utóbbit vallják, propagandaszerűen próbálták – és próbálják még ma is – a lakosokat maguk mellé állítani különféle rémhírek terjesztésével és oltásellenes tüntetések szervezésével annak ellenére, hogy gyülekezési tilalom volt érvényben egészen május végéig.

Gondolom valamennyien találkoztunk már azzal a jelenséggel, amikor valahol a szabadban időzve arra lehettünk figyelmesek, hogy valaki Jack Sparrow módjára megszállottan kincsek után kutat, kezében egy fémdetektorral. Bizonyára el is játszottunk a gondolattal, hogy szert teszünk egy ilyen eszközre és elhagyott arany Rolexek és egyéb értékek, ékszerek nyomába eredünk. Azonban felmerül a kérdés, hódolhatunk-e ennek a roppant izgalmas tevékenységnek engedély nélkül, illetve megtarthatjuk-e az esetlegesen talált „kincseket”.

Karunk oktatóját, Dr. Horváth E. Írisz tanárnőt kérdeztük a pázmányos diákéveiről, a jogászi illetve közgazdasági irányról és a közösséghez tartozás erejéről!

Fotó: Makovics Kornél

Párizs, Nizza és Bécs. A koronavírus járvány során meggyengült Európára újra rávetült a terrorizmus árnyéka, eddig soha nem tapasztalt formában: 2020 októberében Párizs egyik külvárosában egy csecsen származású fiatal iszlamista férfi lefejezett egy 47 éves középiskolai történelemtanárt a nyílt utcán, mivel az egyik, szólásszabadságról - ami mint jól tudjuk, az egyik legnagyobb becsben tartott alapjog Franciaországban - tartott óráján többek között a Charlie Hebdo, Mohamedet ábrázoló karikatúráját is megmutatta a gyerekeknek. Nizzában egy szélsőséges, elvágta egy idős nő torkát, majd megkéselt még két embert a Notre-Dame de l’Assumption székesegyházban. November 2-án Bécs belvárosában nyitottak tüzet gépfegyverekből az éppen az utcán sétáló emberekre, négy órával a kijárási tilalom kihirdetése előtt. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam egy nappal később magára vállalta a terrortámadást, az idővel lelőtt merénylőt pedig a “kalifátus katonájának” aposztrofálták.

Egy  beteg szerv eltávolítása vagy egy egészséges szerv beültetése. Ezzel pedig egy élet megmentése. De milyen áron?

Az etika olyan erkölcsi elvek és értékek összessége, amelyet ki kell emelni egy kutatási folyamat minden aspektusában. Mikor számít etikusnak egy állaton vagy egy emberen végzett kísérlet és milyen jogokat biztosít számukra a törvény?

Karunk oktatóját, Tahyné Dr. Kovács Ágnes tanárnőt kérdeztük a protokoll fontosságáról, a környezetvédelem jövőjéről és a hála fontosságáról!