Az etika olyan erkölcsi elvek és értékek összessége, amelyet ki kell emelni egy kutatási folyamat minden aspektusában. Mikor számít etikusnak egy állaton vagy egy emberen végzett kísérlet és milyen jogokat biztosít számukra a törvény?
Mint minden élőlény, az ember is a saját létfenntartásának érdekében cselekszik. Ezért nem mondhatunk le az ehhez szükséges legfőbb eszközünkről, az ismereteink növeléséről, egyszóval a tudományról. A tudomány által feltárt ismereteink az emberi egészség és az életminőség javítását egyaránt szolgálják, ugyanakkor elősegítik a környezetünk megismerését is. Tekintve, hogy egyes életjelenségeket csak élő szervezetekben lehet vizsgálni, nem nélkülözhetjük az ember- és az állatkísérlet biztosította lehetőségeket. Fontos megjegyezni, hogy az erkölcsi és etikai elveknek megfelelve, az emberen kísérleteket nem, vizsgálatokat is csak korlátozottan, indokolt esetben és körültekintően lehet végezni.
Amióta az eszünket tudjuk, az életünk legtöbb szegmensében állatokat használunk fel. Meghatározó részét képezik a táplálkozásunknak, a gazdaságunknak, de a kutatásainknak is. A hosszú évek során a globális változások hatására pedig rengeteg állatfaj kihalt, vagy veszélyeztetett helyzetbe került. Mégis milyen jogokat biztosíthatunk nekik? Beszélhetünk e egyáltalán jogaikról?
Jogosan merülhet fel sokakban, hogy az állatoknak nincsen képességük a morális mérlegelésre, márpedig a jog végső soron az erkölcsön alapul, és minden esetben a morálisan cselekvők közösségében jelentkezik. A jogot ezért elsődlegesen az emberi lények birtokolják. Az állatoknak tehát nincsenek jogaik? Hibásan állítanánk ezt, hiszen az Állati jogok egyetemes nyilatkozata (1989) és a 1998.évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről biztosít számukra jogokat. Ebből az következik, hogy az állatokkal szemben is vannak bizonyos korlátaink, és kötelezettségeink.
Talán senki sem lepődik meg azon, hogy a kutatások emberi tesztalanyai széleskörűbb védelmet élveznek, mint az állati alanyai. Az állatok kutatására irányuló előírások pedig sokszor elvetik az állatjólét legtöbb alappillérét, szemben az emberjóléttel. Az állatvizsgálatok szükségességét a fiziológiai folyamatok jobb megértése, illetve az új kezelési módszerek tesztelése indokolja. Ezek mind az emberi egészség javítását célozzák meg. Számos etikai, jogi, gazdasági és tudományos előírás áll rendelkezésre annak biztosítására, hogy az állatokat megfelelő módon gondozzák és csak minimális számban használják fel őket. Átfogó állatvédelmi törvények azonban csak a kétezres évek elején keletkeztek. Magyarországon az állatkísérleteket a 40/2013 (II.14.) Kormányrendelet az állatkísérletekről szabályozza. Az emberkísérletekre vonatkozó szabályozás sem sokkal korábban alakult ki.
Az emberkísérletek etikai normáit azután szabályozták, hogy a nürnbergi törvényszék ítéletet hozott a náci háborús bűncselekményekről, amelyek kegyetlen emberi vizsgálatokat is magukba foglaltak. A nürnbergi kódex előírja, hogy az emberen végzett kísérletek csak akkor megengedettek, ha azok eredményei a társadalom számára kedvezőek, ahhoz az érintettek szabadon hozzájárultak, és beleegyezésüket szabadon visszavonhatják. Továbbá a vizsgálatok nem okozhatnak kárt és diszkomfortérzetet az alany számára. Elsőként mégis azt emeli ki, hogy előbb állat- és más kísérleteken támasszák alá a vizsgálatokat, és csak szükség esetén emberen. Bár eredeti formájában a nürnbergi kódex kizárja a gyermekekkel kapcsolatos kutatásokat, az 1964-es Helsinki nyilatkozat lehetővé teszi ezt a kutatási alanyok törvényes képviselőjének beleegyezésével.
Magyarországon az Eütv. VIII. Fejezetének rendelkezései szerint emberen végzett orvostudományi kutatásnak minősül minden olyan tevékenység, amely betegségek kórismézésének, gyógykezelésének, megelőzésének és rehabilitációjának javítását, okainak és eredetének jobb megismerését célozza. Ennek során olyan beavatkozásokat és megfigyelési módozatokat is alkalmazni lehet, amelyek eltérnek a megszokott egészségügyi ellátástól, illetve amelyek még nem teljesen ismert és kivizsgált hatású tényezőket (hatóanyagok, anyagok, eszközök) tartalmaznak. Az Alaptörvény III. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy tilos emberen tájékoztatáson alapuló önkéntes hozzájárulása nélkül, orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. A Btk. pedig az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegését kifejezetten szankcionálni rendeli. „171.§: Aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Széleskörű etikai problémát vet fel a gyógyszerek kifejlesztése, habár még nem kaptak különösebb figyelmet. A legtöbb tesztelés alatt álló gyógyszerek közül csak kevés jár klinikai haszonnal. Sokat egyszerűen azért fejlesztenek ki, hogy egy szabadalmaztatható variációt (lényegében másolatot) hozzanak létre, egy már létező gyógyszerről a piaci részesedés reményében. Ezen gyógyszerek esetében a hatásukat, mellékhatásukat az önkénteseken tesztelik. Természetesen nincs olyan, hogy az alanyokat teljeskörűen tájékoztatják az esetlegesen felmerülő kockázatokról, hiszen pontosan ezért tesztalanyok. De ezt a helyzetet általában elfogadhatónak tekintik, feltéve, ha a tesztalanyok ebbe beleegyeznek és a jogi háttér is biztosítva van. A szükségtelen és megkérdőjelezhető emberi kísérletek nem mindig a gyógyszerfejlesztésre korlátozódnak. Az amerikai Országos Egészségügyi Intézetben (NIH) végzett kísérletek során géntechnológiával módosított emberi növekedési hormont (hGH) injektáltak egészséges, ámde alacsony gyermekekbe. A gyermekek ehhez beleegyezésüket adták, amit a szülők megerősítettek. A gyermekek évente 156 injekciót kapnak abban a reményben, hogy magasabbak lesznek.
Világszerte jelenleg többszáz emberkísérleti program zajlik, ahol csupán egyetlen egy etikai főszabály érvényesül: csak olyasmit tesztelhetnek embereken, és csak olyannal fertőzhetik meg az önkénteseket, aminek ismerik a gyógymódját. Így kutatják a kolera, a tuberkulózis, de a horogféreg elleni gyógymódokat is, de például az AIDS kórokozójával nem fertőzhetnek meg senkit sem. Azonban a kísérletek nagy része nem ott zajlik, ahol valóban szükség lenne rá. Az ezzel kapcsolatos etikai problémák miatt a legtöbb tesztet nem az elmaradottabb országokban folytatják, így az eredmények sem azokat az állapotokat tükrözik, amelyek a hétköznapi használat során a valóságban fennállnak.
