Oltsunk vagy ne oltsunk? Ez itt a kérdés. Akik az utóbbit vallják, propagandaszerűen próbálták – és próbálják még ma is – a lakosokat maguk mellé állítani különféle rémhírek terjesztésével és oltásellenes tüntetések szervezésével annak ellenére, hogy gyülekezési tilalom volt érvényben egészen május végéig.
Hazánkban, mint a többi demokratikus, jogállamisági kritériumoknak megfelelő államban az Alaptörvény IX. cikke biztosítja mindenki számára a vélemény szabad megfogalmazását. Az oltással kapcsolatos vélemény is ezen szabadságjogok körébe tartozik, amelynek azonban vannak korlátai. Amennyiben valamilyen alkotmányos érdek vagy mások jogait sérti a kifejezésre juttatott vélemény, úgy nem terjed ki rá az alkotmányos védelem. Fontos zsinórmérték viszont, hogy a korlátozás ne legyen nagy mértékű, valamint nyomós indok álljon mögötte, tehát érvényesülnie kell a szükségesség és arányosság elvének.
Jelen esetben az oltásellenes vélemények korlátok közé szorítása mögött bizony egy nyomós indok áll: az országunkat is sújtó világjárvány visszaszorítása, a veszélyhelyzet mihamarabbi feloldása. Ezt a célt pedig csak úgy lehet elérni, ha a lehetőségekhez képest minél többen megszerzik a védettségüket, amely - lássuk be - csakis „beoltakozással” lehetséges a tudomány jelenlegi állása szerint.
Az oltási hajlandóságot egyébként több tényező befolyásolja, úgymint a kormányzati kommunikáció, a tárgyban felkészültséggel rendelkező szakemberek folyamatos állásfoglalásai, véleménynyilvánításai, a vakcinagyártó cégek által közétett betegtájékoztatók és nem utolsó sorban az állampolgárok folyamatos és hiteles tájékoztatása. Ezen információs források ellenére a vakcinákkal kapcsolatos álláspont igen megosztott a lakosok körében, mely főként a médiában terjengő rém- és álhírekben, illetve a magukat szakértőnek feltüntető, következményekért felelősséget azonban nem vállaló véleményformálók hangos megnyilvánulásaiban keresendők. Az előbbi jelenség visszaszorítása már év elején megkezdődött az oltásellenes tartalmak kiszűrésével a közösségi média felületein. Mindazok pedig, akik szakértőként, vagy annak látszatát keltve akár közszereplőként formálnak véleményt - különösen egy pandémiás időszakban - az átlag állampolgártól elvárhatónál is nagyobb felelőséggel tartoznak véleményük megfogalmazása során. Ezen elvárás azonban minden állampolgárral szemben általánosan támasztott követelmény, melynek megszegése a Btk. 2020. március 31-től bevezetett új tényállásaiba ütköző büntetendő magatartást is megvalósíthat (Btk. 322/A. § Járványügyi védekezés akadályozása, 337. § Rémhírterjesztés), vagy közigazgatási bírság kiszabásával, vagy szabálysértési eljárás keretében történő felelősség megállapításával járhat.
