Manapság minden rendőrségi nyomozás alapja, hogy a bűncselekmény helyszínén ujjlenyomatokat keresnek. Számos elkövetőt buktatott már le a saját ujjnyoma – filmvásznon és a valóságban egyaránt. De hogyan kezdték ezeket a nyomokat a bűnüldözésben alkalmazni, és mikor honosodott meg hazánkban az ujjlenyomat vizsgálat – vagyis a daktiloszkópia – gyakorlata?

A norvég mészáros 2011. július 22-én Norvégia központjában és annak közvetlen közelében rendezett vérfürdőt. Osloban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, majd pár órával később rendőr egyenruhába öltözve Utoyán egy ifjúsági táborban lőtt le fiatalokat. A terrortámadásokban több mint 200 ember sérült meg és 77 ember vesztette életét.

Néha a legvalószínűtlenebb személyek válnak súlyos bűncselekmények alanyaivá. Eklatáns példája ennek Gypsy Rose Blanchard is, akiről senki sem sejtette, milyen szörnyűségek is vezettek tettének realizálásához. Cselekménye azonban több kérdést is felvet. Van-e bármilyen logikus magyarázat arra, hogy valaki a saját anyját öleti meg?

A magyarországi tizenötéves háború (1591–1606), a Bocskay-felkelés, a Báthoryak kora Erdélyben a hazai történetírás azon témái közé tartozik, amelyek kapcsán az utóbbi évtized(ek)ben jelentősen bővültek az ismeretek. Van azonban egy alkotmány- és jogtörténeti vetülete a dolognak, ami ezidáig nem kapott kellő figyelmet. A császár és a fejedelem szövetségét egy házasságkötéssel is megerősítették, és bár azt később érvénytelenítették. 

A legtöbb felsőbb éves hallgató bizonyára teljesítette már vagy éppen most fogja teljesíti a testnevelési gyakorlat 1. illetve később testnevelési gyakorlat 2. elnevezésű tárgyat, és a gólyák is felvették már a számukra legjobban fekvő teljesítési lehetőséget, lehet több sportolási lehetőség közül választani, az egyetemen belül és azon kívül egyaránt.

A vádalku, vagyis ahogyan a magyar jogi szaknyelv hívja: az egyezség. E szóról sokaknak az ismert amerikai kép ugrik be: a vádlott a tárgyalóteremben áll, jobb oldalán az esküdtszék tagjai, szemben vele a bíró, aki csupán egy kérdést tesz csak fel neki: beismeri bűnösségét? Nézzük meg, milyen kép rajzolódik ki erről az intézményről az itthoni szabályozásba való belepillantás után.

Gondolom sokan eljátszottunk már a gondolattal milyen jó is lenne egy egzotikusabb, veszélyesebb vadállatot tartani házikedvencként, végigvonulni az Andrássy úton egy tigrist vagy oroszlánt sétáltatva. 
Vajon hazánkban lehetséges-e efféle vadállatok tartása egy hétköznapi ember számára? Erre a kérdésre keressük most a választ.

Történelmünk folyamán számtalan háború zajlott a világ különböző népei között. Elég csak a huszadik századig visszatekinteni, amikor a két valaha volt legpusztítóbb háború történt. Sok háború azonban nem azért lett híres, mert milliók haltak volna meg annak során, hanem volt bennük valami különleges ismertetőjegy, ami alapján a média jobban felkapta, és az emberek tudatában is jobban megmaradt. Ilyen volt az 1969-ben Honduras és El Salvador között kirobbant futballháború, azaz a La guerra del Fútbol, amely egy labdarúgó mérkőzés miatt robbant ki.

Szent István, az államalapítás, a magyar államiság, vagy éppen az alkotmány ünnepe. Bármit jelentsen nekünk augusztus 20., a legtöbb magyar tudja, hogy nagy nap a mai. Március 15-én kokárdát tűzünk, október 23-án lyukat vágunk a zászlónkba, de e napon mindenütt tündököl a lobogó. Mint mindig, így most is feladatunknak érezzük, hogy a boldog és felemelő ünneplés mellett a történelmi hitelességet is megőrizzük! Íme 10 érdekes tény Augusztus Huszadikáról!

Orvos? Politikus? Forradalmár? Az argentin származású Ernesto Rafael Guevara de la Serna, vagy ahogy mindenki ismerte, Che Guevara, akitől a következő híres idézet is származik: „Hagyd, hogy a világ megváltoztasson téged, hogy te is meg tudd változtatni a világot!”