Orvos? Politikus? Forradalmár? Az argentin származású Ernesto Rafael Guevara de la Serna, vagy ahogy mindenki ismerte, Che Guevara, akitől a következő híres idézet is származik: „Hagyd, hogy a világ megváltoztasson téged, hogy te is meg tudd változtatni a világot!”
Che Guevara a Kubai Forradalom egyik kiemelkedő kommunista alakja volt, később gerillavezér Dél-Amerikában. Argentínában született, de 1959-ben „született” kubaivá nyilvánította Fidel Castro. A bolíviai hadsereg által 1967-ben kivégzett férfit halála óta generációk tekintik mártírhalált halt hősnek. Guevara képe máig a baloldali radikalizmus és antiimperializmus elterjedt ikonja. Ellentmondásos alakját rajongói humanista forradalmárnak tartják, kinek erkölcsi szigora, emberi méltósága és szabadság iránti elkötelezettsége példa. Baloldali bírálói szerint forrófejű politikai kalandor, míg jobboldali ellenfelei hidegvérű tömeggyilkosként látják.
A forradalmi vezető Ernesto Guevara de la Sernaként született 1928. június 14-én az argentínai Rosarioban. Orvosi tanulmányait a Buenos Aires-i Egyetemen végezte, ezután vált politikailag aktívvá, először szülőföldjén, Argentínában, majd a szomszédos Bolíviában és Guatemalában. 1955-ben, Mexikóban ismerkedett meg a kubai forradalmárral, Fidel Castróval és bátyjával, Raúllal. Ezután vált részesévé Fidel Castro erőfeszítéseinek, mely a kubai Batista-kormány megdöntésére irányult. Katonai tanácsadóként szolgált és gerillacsapatokat vezetett a batista erők elleni csatákban. 1959-ben, mikor Castro átvette a hatalmat, Guevara lett a La Cabaña erőd börtönének irányítója. Becslések szerint ez idő alatt legalább 144 embert végeztek ki Che bíróságon kívüli parancsára.
Később a kubai nemzeti bank elnöke lett, és segítette az ország kereskedelmi kapcsolatait az Egyesült Államokból a Szovjetunióba terelni. 1964. december 11-én beszédet mondott az ENSZ Közgyűlésén, ahol támogatását fejezte ki Puerto Rico népe iránt. Egy évvel később ipari miniszterré nevezték ki. Ezt a posztot 1965-ben hagyta el, hogy a kubai forradalom ötleteit a világ más részére is kiterjessze. Kevés sikerrel járt, de 1966-ban igyekezett a bolíviai embereket kormányuk elleni lázadásra buzdítani.
1967. október 8-án, több társával együtt fogságba esett. Amikor elkapták, állítólag a következőket mondta: „Ne lőjenek! Che Guevara vagyok, értékesebb maguknak élve, mint holtan.” Másnap mégis kivégezték, René Barrientos bolíviai elnök személyes utasítására. A kommunista forradalmár holttestét lefotózták, mely végül nem halálának bizonyítéka lett, sokan ugyanis Jézus Krisztus reneszánszkori ábrázolásával állították párhuzamba. Jorge Castaneda azt írta Guevara életrajzában a fotóról, hogy: „Olyan, mintha a halott Che Guevara ránézne gyilkosaira és megbocsátana nekik, világgá kürtölve, hogy aki egy eszméért hal meg, a szenvedés felett áll.”
Halála óta Che Guevara neve és személye egy legendás politikai alakká nőtte ki magát. Nevét sokszor együtt emlegetik a lázadással, a forradalommal és a szocializmussal. Mások ennek ellenére emlékeznek arra, hogy mennyire könyörtelen volt és végeztetett ki bebörtönzött embereket tárgyalás nélkül Kubában. Alakjáról mai napig rengetegen megemlékeznek. Versek, dalok szólnak életéről és haláláról egyaránt, sőt fényképével gyakran találkozhatunk a boltok polcain is, ruházatokon. A fénykép, mely e cikk nyitóképe is, Alberto Korda kubai fényképész híres műve, melyet korunk egyik legismertebb ikonjaként tartanak számon.
1998-ban, mikor II. János Pál pápa Kubába látogatott, Che-ről kérdezték, melyre így válaszolt: „Isten trónjánál kapott helyet, az Úr joga ítélkezni érdemeiről. Meg vagyok győződve arról, hogy a szegényeket akarta szolgálni.”
Halálának helyszínén turizmus épül kultuszára, Vallegrandéban pedig 2004-ben nyitották meg az egykori gerillacsapat útját, a Che-ösvényt. 2008-ban, halálának 80. évfordulóján megkapta emlékművét Rosarióban, szülővárosában. Egy egész alakos szobrot avattak fel, mely 15 ezer rajongója által adományozott kulcsokból és más, kisebb bronztárgyból készült, majd Benicio del Toro főszereplésével egy életéről szóló filmet is bemutattak. A zenetörténetben a világ egyik legismertebb forradalmi dala, a Hasta siempre, comandante őrzi emlékét.
Holttestének helyét rejtély övezte, mert titokban tömegsírba temették. Személyazonosságának igazolására kezét levágták, és formaldehidben tették el. Közel 30 évvel később Jon Lee Anderson, Che életrajzírója jött rá a helyre, ahol a test volt, így kaphatott a forradalmár egy második temetést Kubában. Feltételezett maradványait 1997-ben szállították Kubába, amelyet Santa Clarában helyeztek el, egy számára emelt mauzóleumban. Ennek okán Fidel Castro a „forradalom paradigmájaként” jellemezte őt, aki „mindenhol ott van, ahol igazságos ok van a védekezésre.”
„Ami minket illet, még mindig életben van.” – mondta egy rajongója sokak nevében a temetés után.