Szent István, az államalapítás, a magyar államiság, vagy éppen az alkotmány ünnepe. Bármit jelentsen nekünk augusztus 20., a legtöbb magyar tudja, hogy nagy nap a mai. Március 15-én kokárdát tűzünk, október 23-án lyukat vágunk a zászlónkba, de e napon mindenütt tündököl a lobogó. Mint mindig, így most is feladatunknak érezzük, hogy a boldog és felemelő ünneplés mellett a történelmi hitelességet is megőrizzük! Íme 10 érdekes tény Augusztus Huszadikáról!
- Maga a dátum Szent László lovagkirályunkhoz köthető. 1083-ban ugyanis ezen a napon avatták szentté I. Istvánt, ezzel a magyarság első saját szentjévé téve az első királyunkat. A legenda szerint István fia, Imre halálát követően éppen Nagyboldogasszony előestéjén ajánlotta fel Szűz Máriának az országot. 1083-ban Nagyboldogasszonyt követő vasárnap pont 20-ra esett, így László elődjének szentelte a napot. Ezt a napot végül a szabolcsi helyi zsinaton ratifikálták.
- 1600-as években ismét előtérbe került az európai kultúrában az Árpád-ház. Ennek oka az volt, hogy Ince pápa a török felett aratott diadalok után elrendelte, hogy augusztus 16. legyen István egyetemes ünnepe.
- A modern korban is megőrizte jelentőségét. A kommunista diktatúra István „Szent” mivolta miatt nem őt, hanem az alkotmányt ünnepelte. A rendszerváltás után azonban visszanyerte régi jelentését, ráadásul 2011-ben az új alaptörvény hivatalos állami ünneppé tette.
- A legnagyobb volumenű ünnepség természetesen Budapesten zajlik, ahol a róla elnevezett bazilika körül és település szerte is folyik a megemlékezés. Hasonlóképpen Székesfehérváron, Esztergomban, illetve Veszprémben is nagy ünnepségeket rendeznek, amelyek István életének fontos helyszínei voltak (Székhely, koronázás, és felesége által kedvelt „királynék városa”), de a világon is több helyen emlékeznek meg a jeles napra, leginkább az Egyesült Államokban.
- A napot Ferenc József nyilvánította munkaszüneti nappá. Gesztusként akarta az uralkodó eszközölni ezt az intézkedést, de hamar rá kellett jönnie, hogy kontraproduktív ötlet volt. Ugyanis a legtöbb protestáns egyház nehezményezte, hogy egy katolikus ünnep támogatása a régi Habsburg valláspolitikára emlékeztet, és mivel a katolikusok csak relatív többségben volt, megosztóan hatott a rendelkezés.
- A koronázási ékszereket gyakran Szent Istvánig vezetik vissza, ez azonban tévedés. A korona és a jogar ugyanis bizonyítottan száz évvel később keletkezett. A palást azonban valóban István-korabeli, maga Boldog Gizella, István hitvese szőtte ajándékul férjének.
- István Szent Jobbja rengeteg konteó tárgya volt, azonban Györffy György szerint még az is elképzelhető, hogy a jobb igazából egy múmiáé: „Az ereklye hitelességével szemben igen erőteljes kétségek merülnek fel: az ökölbe szorított puszta kézfej minden azonosításra szolgáló, hitelesítő jel nélkül került a szerzetesek birtokába, török kereskedőktől történt vásárlás útján. (Egyes kutatók szerint az akkoriban török uralom alatt álló Egyiptomból származó múmiadarab lehet.) Kérdés az is, hogy miként rövidült a Mohácsig következetesen teljes jobb karként emlegetett ereklye kézfejjé.” - írta az elismert kutató. Szerinte ez magyarázza a balzsamozás precizitását is, ami állítása szerint a kora Árpád-korban lehetetlen lett volna.
- Vajk fiatal kora óta keresztény nevelést kapott. Apja és anyja, Géza és Sarolt azt akarták, hogy egy teljesen keresztény uralkodónk legyen. A mai történelem kutatás azonban sokszor kritikaként hozza fel a király egy-egy kegyetlen intézkedését. A pogányüldözés, Koppány felnégyelése, Vazul megvakíttatása és süketíttetése, illetve fiainak elüldözése csak néhány István megannyi véres intézkedései közül. Azonban, ha belegondolunk és történelmi kontextusba helyezzük - így például, frank vagy viking királyokkal hasonlítjuk össze - még talán a szent jelző is kevés. István ugyanis sok korábbi magyar hagyományt keresztény köntösbe bújtatva tálalta a magyarságnak.
- Istvánról gyakori tévhit, hogy létrehozta a vármegye rendszert. Nem találunk ugyanis létrehozásról szóló dokumentumokat, legfeljebb az egyházmegyék elhelyezéséről. Ezt az elképzelést támasztja alá az is, hogy a legtöbb nomád nép letelepedésekor átvette az addig ott élő nép sajátját, és felosztotta, általában vérségi alapon. A hét törzs tehát a Kárpát medencét (a heted-hét országot) felosztotta már, így Istvánnak leginkább az ellene lázadókkal kellett elbánnia.
- Istvánt a nemzetközi politika nagy alakjai közé sorolják. Ezt mutatja, hogy az Európai Unió által az európai egységen dolgozó történelmi alakok közt is megemlítésre kerül. Azonban fontos azt is megemlíteni, hogy Géza és nagyapja, Taksony nélkül mindezt lehetetlen lett volna számára egyedül véghezvinnie. Nem véletlen, hogy a legjobb magyar „mi lett volna, ha?” az, hogy mi lett volna, ha Imre folytatta volna a sort…
10+1. A világtörténelemben ritka, hogy egy produktum időt álló. Kivételt képez az „István, a király”, mivel ahányszor került feldolgozásra, annyiszor volt gazdaságilag sikeres. Talán legnagyobb sikere azonban, hogy minden magyar ajka énekre nyílik, szíve pedig nem tud betelni vele!
Boldog és áldott ünneplést kívánunk minden olvasónknak és persze kellemes időtöltést a nyári szünet végére!
