A norvég mészáros 2011. július 22-én Norvégia központjában és annak közvetlen közelében rendezett vérfürdőt. Osloban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, majd pár órával később rendőr egyenruhába öltözve Utoyán egy ifjúsági táborban lőtt le fiatalokat. A terrortámadásokban több mint 200 ember sérült meg és 77 ember vesztette életét.
Breivik, az elkövető úgy tekint magára, mint az iszlám és a multikulturalizmus elleni háború keresztes lovagjára, és a tettét úgy jellemzi, mint kegyetlen, de szükséges lépést. A hatóságok elfogták és az előzetes letartóztatását magánzárkában kellett letöltenie. A pszichiátriai vizsgálatok hosszúra nyúltak, csak 2011. november végén tudták benyújtani a 243 oldalas szakvéleményt, amely szerint, Breivik nem beszámítható, így nem ítélhette a bíróság börtönbüntetésre. A mészáros kijelentette, hogy nem ismeri el a bíróságot, mert azon multikulturális társadalom része, amely ellen harcol, illetve elutasította az első pszichiátriai szakvéleményt is, - amit Synne Sorheim és Torgeir Husby készített - mert személyére nézve sértőnek találta. A szakvéleményt mélységes felháborodás övezte az áldozatok családja részéről, akik további szakvéleményt követeltek. 2012. márciusáig három pszichológus és egy pszichiáter vizsgálta meg újra Breiviket a börtönben. Véleményük nem egyezett a korábbi szakvéleménnyel, beszámíthatónak nyilvánították, nem állapítottak meg nála paranoid skizofréniát és nem minősítették önmagára veszélyesnek. 2012. júniusáig összesen 37 szakember foglalkozott Breivik elmeállapotával, közülük ketten határoztak meg nála mentális zavart.
Az ügyészség március elején vádat emelt ellene, terrorista cselekedetek és szándékos emberölés vádjával. A zártkörű tárgyalás 2012. április 16-án kezdődött, az állami televízió csak a tárgyalás elejét, végét és a védőbeszédet közvetíthette. Hozzávetőlegesen kétszázan vettek részt rajta, köztük túlélők és az áldozatok hozzátartozói, valamint újságírók. Breivik viselkedését folyamatosan megfigyelte négy pszichiáter az öt napig tartó vallomástétel alatt. A tárgyalás első napjának reggelén mosolyogva jelent meg a vádlott, bilincsének levételét követően ökölbe szorított kezét magasra emelte.
A tárgyalás nem zajlott zökkenőmentesen, az egyik napon levetítettek a mészáros által követett szélsőjobb oldali nézetekről szóló filmet, amelyen elsírta magát. Az ülés másnapján a bíróság bejelentette, hogy kizárták a perből a bírói testület öt tagú ülnökének az egyik tagját, elfogultság miatt. A férfi, az egyik közösségi média felületen osztott meg egy cikket Breivik ügyével kapcsolatban, azzal a címmel, miszerint „A halálbüntetés az egyetlen igazságos ítélet ebben az ügyben". Breivik nyilatkozatában kifejtette sajnálatát, hogy nem sikerült még többek halálát okoznia előző év júliusában. Emellett számos meghökkentő kijelentést tett, például szerinte a norvég gyermekdalt, A szivárvány gyermekei-t a fiatalok befolyásolására használják, mivel a dal eredetileg egy amerikai énekes dalának átvétele és ezért ez „kultúrális marxizmus”. A felháborodott tömeg ezért a tárgyalás egyik napján, tiltakozást szervezett Breivik kijelentése ellen, majdnem 40 ezren a főváros főterén gyűltek össze, hogy elénekeljék a dalt.
A tíz héten keresztül zajló tárgyaláson több incidensre is sor került. Egyik alkalommal egy áldozat rokona próbálta meg cipővel fejbe dobni Breiviket, de célt tévesztett és végül a vádlott egyik ügyvédjét találta el. Egy másik alkalommal egy férfi haját felgyújtva próbálta meg áttörni a bíróság előtti kordont, hogy bejusson a tárgyalóterembe, de a rendőrök megállították és sikeresen eloltották a tüzet.
Breivik ügyének végkimenetele kétféleképpen végződhetett. Abban az esetben, ha az öt tagú bíróság úgy dönt, hogy gyilkost elmebetegnek nyilvánítják, akkor pszichiátriai intézetbe kerül, ellenben, ha épelméjűnek találják, maximálisan 21 év börtönbüntetésre ítélhetik, ami Norvégiában a legsúlyosabb büntetésnek minősül, ezt öt évenként meg lehet hosszabbítani.
2012. augusztus 24-én hozta meg a bíróság az ítéletet, mely szerint a Breiviket beszámíthatónak minősítették és 21 év börtönbüntetésre ítélték. A norvég mészáros így nem fog fellebbezni, mert elmondása szerint, ha a bíróság mentális állapota miatt nem beszámíthatónak értékelte volna, az rosszabb lett volna számára, mint a halál.