Másodfok

Kőolaj vagy emberi jogi kérdés – mire képes egy nagyvállalat a profit érdekében? Az Ogoni – ügy

Galaczi Kitti

2024. március 13. - Másodfok

A profit érdekében mindenre képes nagyvállalat a kőolaj kitermelés okán felhasználta az ország diktatórikus működését. Elnyomta az őslakosok segélykiáltásait a törzs területeit érintő, egészségükre és környezetükre súlyosan veszélyes szennyezésekkel kapcsolatban. 

ogoniland.jpg

1996-ban indult eljárás az ogoni törzs által elszenvedett jogsértések ügyében, melyről az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága 2001-ben hozta meg döntését. A területen nagy mennyiségű kőolajat találtak, és a felszínre hozás során súlyos környezeti és egészségügyi károkat okoztak az ott élőknek. Emellett a kitermelés ellen tiltakozó akcióikat is felszámolták, és a kormányzati csapatok számtalanszor megsértették az ogonik emberi jogait.

Az ogoni törzs tagjai Nigéria déli részén a Niger folyó delta torkolatában élnek. Az őslakos népek közé tartoznak, létszámuk nagyjából 500 ezer főre tehető. A halászattal és földműveléssel foglalkozó népcsoport területein először 1958-ban találtak kőolajat. Az ásványi olaj kitermelésére a Nigériai Nemzeti Olajtársaság a Shell olajtársasággal közösen alapított vállalatot. A térségben végzett kitermeléssel súlyos környezeti és egészségügyi károsodást okozott az ogoni törzsnek. A tájegységben korábban élő hal- és vadállomány szinte teljesen eltűnt.

1976 és 1991 között 1976 alkalommal fordult elő olajszivárgás a térségben, amely során mintegy 1,6 millió gallon kőolaj került a környezetbe. Egy alkalommal olyan meghibásodás keletkezett, amely miatt 40 napon keresztül ömlött a kőolaj a vezetékekből, mire megjavították azt. A kitermelés során keletkezett szennyező anyagokat különböző, nem megfelelően szigetelt medencékbe gyűjtötték, emiatt az átszivárgott a talajvízbe is. 

Az olajkutaknál elégetett gáz mennyisége Nigériában 76%-a az összes kitermelt nyersanyagnak, ez a szám világszinten 4,8%-ot éri el. A szennyezett környezett miatt az Ogoni törzs körében egyre súlyosabb betegségek alakultak ki, elsősorban bőr, emésztési, légzési megbetegedések, és a rák különböző fajtái. Az állam nem tett semmit a szennyeződések visszaszorítására és a kötelező ellenőrzéseket is elmulasztotta. 

1993 januárjában Ken Saro-Wiwa alternatív Nobel-díjas író a MOSOP szervezetével (Mozgalom az Ogoni Nép Túléléséért) békés tüntetést szervezett, hogy az ogonik részesedését követeljék az olajbevételekből, a kitermelők kezdjék meg a környezeti kármentesítést és kártérítést fizessenek a múltban keletkezett károkért. 

A tiltakozás sikerességének könyvelhető el, hogy a Shell 1993-ban felfüggesztette működését az Ogoni területein. 1994 tavaszán Ken Saro-Wiwa-t a MOSOP vezetőit börtönbe zárták. A nigériai katonai erők átvették a vezetést az ogoni területeken, megkezdődtek a tömeges letartóztatások, kivégzések, nők megerőszakolása, falvak felgyújtása és kifosztása.

1995. november 10-én Ken Saro-Wiwa és a nyolc MOSOP vezetőt koholt vádak alapján halálbüntetésre ítéltek. Később a vád tanúi bevallották, hogy megvesztegették őket anyagi javakkal és munkalehetőséggel. A nemzetközi felháborodás ellenére a kilenc férfit a katonai rezsim felakasztotta. A kivégzések idején a Shell a legfontosabb Nigériában működő vállalat volt, naponta majdnem egymillió hordó kőolajat termeltek ki, ami Nigéria teljes napi olajtermelésének felét tette ki. Az olajexport az ország külföldi bevételeinek 96%-át jelentette.

ogoni-u_gy.jpg

2001. Az Afrikai Bizottság döntése:

Nigéria megsértette az Afrikai Charta 2., 4., 14., 16., 18 (1), 21. és 22. cikkeit, felhívta a nigériai kormányt a természet és környezet védelmének biztosítására, az ogoni nép egészségének megőrzésére és a nép megélhetésének biztosítására.

A döntés nagy jelentőséggel bírt: többek között megerősítette, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogok a klasszikus polgári és politikai jogokkal egyenlő védelmet érdemelnek. 

Végül 2009-ben a Shell egy peren kívüli egyezség keretein belül az áldozatok családjainak 15,5 millió dolláros kártérítést fizetett. A 2011-es ENSZ Környezetvédelmi Programja által kiadott jelentés szerint az ogonik lakóhelye rendkívül szennyezett, az ivóvíz szénhidrogént tartalmaz, a talajvízen, amit ivóvízként is használnak, finomított olajréteg úszik. A kármentesítés, tehát mire az eredeti állapot visszaállna, 25-30 évet is igénybe vehet. A dokumentum sürgős ajánlásokat fogalmazott meg a térség helyreállítására. 2016-ban a nigériai kormány által elindított projekt eredménytelen volt. Napjainkban még nem került sor a kármentesítésre.

 

Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on és Instagram-on!

A bejegyzés trackback címe:

https://masodfok.blog.hu/api/trackback/id/tr6718353285

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
A PPKE JÁK HALLGATÓI LAPJÁNAK BLOGJA