Az Egyenlő Bánásmód Hatóság létrehozására 2004-ben került sor, majd 16 év működést követően 2021. január 1-jével szűnt meg és került át teljes jogköre az alapvető jogok biztosának feladatkörei közé. De mit is csinált az Egyenlő Bánásmód Hatóság, és mi került végül az Ombudsman emberéhez?

A tulajdon kétségtelenül életünk egyik, ha nem legmeghatározóbb intézménye, s pontosan ezért, a tulajdont megannyi módon szabályozza és szabályoznia is kell a jognak. Természetesen elsődlegesen ez a feladat a polgári jogra hárul, de tekintve, hogy a tulajdon mekkora társadalmi jelentőséggel bír és milyen mértékű befolyással van a mindennapjainkra, az alkotmányjog kénytelen más jogágak mellett - és felett - rendelkezni a tulajdonjogról, annak védelméről és korlátozásáról is.

Az adósságok jogi úton történő behajtásának megvan a saját menete. Erre legtöbb esetben bírósági végrehajtási eljárásban kerül sor. A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel kell elérni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett teljesítse a kötelezettségét.

Napjainkban elengedhetetlen, hogy legyen legalább egy okoseszközünk, amit tanuláshoz, munkához, kapcsolattartáshoz, emlékek megörökítéséhez használhatunk. Amikor arról döntünk, hogy új eszközt vásárolunk, figyelembe vesszük a technikai jellemzőit, az árát, a megjelenését. De vajon hányan gondolunk ezekre az eszközökre környezetvédelmi vagy emberi jogi problémaként?

Miért a Pázmány? Milyen emlékek fűzik a korábbi mentoraihoz? Miért a szerzői és média jog? Ezekről és még sok más, vicces történetről mesélt nekünk karunk oktatója, Pogácsás Anett Tanárnő.

 Köszönjük a beszélgetést a Tanárnőnek!

Ne maradj le hasonló tartalmakról,

kövess minket Facebook-on és Instagram-on!

„Előbb akadna össze a nyelvem, minthogy embernek nevezzem ezeket.” – Denis Avsyuk, őr

Szibéria szívében rejtőzik egy fegyház, amely még a többi, oroszországi büntetésvégrehajtási intézményt is megelőzi embertelen körülményeivel, hírhedten kegyetlen rabokkal szembeni bánásmódjával, valamint rendkívül szigorú őrizetével. Az a mondás tartja, hogy innen a rabok egyféleképpen juthatnak csak ki: holtan. Ez a Fekete Delfin.

A félelemérzet többségünket átjárja egy addig ismeretlen helyzetben és környezetben. Nem kivétel ezalól egy bírósági tárgyalás sem. Bírákkal, ügyészekkel, ügyvédekkel találhatjuk magunkat szemben, akik fekete köpönyeget viselnek, legalábbis első ránézésre. A tárgyalások ezen szereplőinek ugyanis meg van határozva, hogy ki milyen talárt viselhet, s ezzel kívánnak segítséget nyújtani a tárgyalótermek világában kevésbé járatos résztvevőknek az eligazodásban. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy kinek mit kell viselnie, enélkül ugyanis hiába a különböző tárgyalótermi öltözet.

68 évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon érkeztek vissza Magyarországra a gulag lágerekből szabadon engedett magyarok csoportjai. A Sztálini diktatúra alatt az erőszakos iparosítások miatt nőtt a munkások száma, a parasztoknak kollektivizálás miatt kolhozokba és szovhozokba kellett belépniük, majd ott munkásként dolgozniuk. Aki erre nem volt hajlandó, munkatáborba hurcolták, melynek felügyelő szerve a gulag – Bűntetőtáborok Főparancsnoksága – volt. Ezekben a munkatáborokban milliók vesztették életüket.

A következő interjúban a PPKE-JÁK egyik hallgatói szervezetével, az Erasmus Tutorokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődő olvasók. Kérdéseinket a két főtutor, Nagy Martin és Kálniczky Máté válaszolta meg.

Aki ezt a cikket olvassa és valamelyest követi a labdarúgást minden bizonnyal hallott már a világ egyik, ha nem a legismertebb és legdörzsöltebb játékosügynökéről Mino Raiolaról. Azt azonban kevesen tudják valójában ki is ez az olasz származású úriember és hogyan vált a futballvilág egyik meghatározó alakjává.