Napjainkban elengedhetetlen, hogy legyen legalább egy okoseszközünk, amit tanuláshoz, munkához, kapcsolattartáshoz, emlékek megörökítéséhez használhatunk. Amikor arról döntünk, hogy új eszközt vásárolunk, figyelembe vesszük a technikai jellemzőit, az árát, a megjelenését. De vajon hányan gondolunk ezekre az eszközökre környezetvédelmi vagy emberi jogi problémaként?
A környezetvédelmi és emberi jogi megközelítés
Az okoseszközöknek – ideértve az okostelefont, a gps-t, a laptopot, a tabletet és ezek tartozékait –, valamint a hagyományos, nyomógombos mobiltelefonoknak szerves része a tantál nevű fém, amelyet a koltán nevű ércből nyernek ki. Minél gyorsabban cseréljük le ezeket az eszközöket újakra, annál nagyobb a kereslet a koltán ércre. Ha a régi eszközeinket nem adjuk le újrahasznosításra, akkor ezt a keresletet bányászattal fogja biztosítani az ipar. A koltán érc bányászata azonban nem fenntartható, ezen felül emberi jogi szempontból is erősen aggályos. Az érc kinyerése nagyrészt Afrikában zajlik, bányászata során egyrészről tönkre teszik számos veszélyeztetett faj élőhelyét, az erdőpusztítás miatt a zöldterületek mennyisége is drasztikusan csökken. Az elhagyott, nem biztosított bányák elvesznek a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára. Mivel az ércet a felesleges anyagok eltávolításához víz alá merítik, és így vezetik keresztül fából vagy horganyzott vasból készült csatornákon, ezzel a felszíni és a talajvízek jelentősen szennyeződnek. A Kongói Medencét takaró növényzet párologtatása révén kiemelt szerepet játszik Közép-és Nyugat-Afrika légköri cirkulációjában, amelyet a vegetáció pusztítása gyengít, így itt kevesebb lesz az eső, fokozódik az erózió, a terület szén-dioxid megkötő képessége csökken, amely már globális problémaként jelenik meg.
A bányák nagy része illegálisan működik, s a kényszermunka mellett annak ellenére mindennapos a gyermekmunka, hogy a Kongói Munka Törvénykönyve tiltja a 18 év alattiak foglalkoztatását. A bányák felügyeletét rendszerint illegális félkatonai szervezetek látják el, a haszon pedig a helyi hadurak vagyonát gyarapítja- köztük olyanokét is, akik ellen nemzetközi körözés van érvényben a ruandai mészárlásban játszott szerepükért. A bányák zömében a Kongói Demokratikus Köztársaságban találhatók, ahonnan gyakran Ruandába vagy más szomszédos országba csempészik a kinyert ércet, így a dokumentumokban származási helyként nem Kongó jelenik meg, megnehezítve így a fém eredetének nyomon követését.
Beszédes számok
2018-ban a Föld 7,6 milliárdos lakosságára 5,1 milliárd mobiltelefon jutott. Ha a növekedési tendencia nem változik, akkor 2025-re 8,6 milliárd emberre 5,9 milliárd mobilbirtokos fog jutni. Ez azt jelenti, hogy a koltán kereslet már idén meghaladhatja az 1000 tonnát. Ezzel párhuzamosan, az 1996 óta tartó koltán bányászat következtében 6 millió ember halt meg. A bányászok munkájukért jó esetben napi 1-2 dollárt kapnak (kb. 320-640 Ft- az ENSZ szegénységi küszöbe 1,9 dollár, kb. 610 Ft), rosszabb esetben fogvatartott családtagjaik életben maradásáért dolgoznak. Legtöbb esetben a bányászati munka az egyetlen bevételi forrásuk, mivel a lázadó katonai szervezetek a földjeiket rendre elfoglalják. A munkások élelmezése érdekében vadállatok ezreit ölik le, nem kímélve a védett és veszélyeztetett fajokat sem. 2000 decemberében a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területére kb. 3150 bányászatból élő család, azaz több mint 10 ezer ember érkezett mintegy 300 vadász kíséretében, akik kb. 3700 elefántot és 8000 gorillát öltek meg.
Jogi szabályozás
Az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, az OECD és az ENSZ is foglalkozik a konfliktusos ásványokkal („háborús ásványok”, „véres ásványok”). Az elnevezés utal arra, hogy a kitermelés feletti ellenőrzés főleg a Ruandából és Ugandából érkező, lázadó fegyveres csoportok kezében összpontosul, akik egymással is folyamatos harcban állnak a bányászati területek feletti uralomért és a bányászatból származó haszonért. A bányák környékén élőkből védelmi pénzt zsarolnak ki, az utak nem biztonságosak, gyakori az erőszak és a bűnözés.
Az amerikai Dodd-Frank-törvény kimondja, hogy a cégek kötelessége, hogy „jóhiszeműen” és „megfelelő mértékben” járjanak utána az általuk felhasznált 3TG fémek (Tungsten, Tantalum, Tin, Gold=volfrám, tantál, ón, arany) származási helyének. Ennek értelmében azoknak a vállalatoknak, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságból vagy azzal szomszédos országokból származó nyersanyagot használnak fel, nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a vásárlásukból származó haszonból az emberi jogokat megsértő fegyveres csoportok semmilyen formában ne részesüljenek.
Az EU 2017/821.sz. rendelete meghatározza az ón, a tantál, a volfrám és érceik, továbbá az arany uniós importőrei által a kellő gondosság elvéből fakadóan 2021. január 1-jétől teljesítendő kötelezettségeket. A rendelet értelmében az Unióba importált ón, tantál, nióbium és arany több mint 95%-nak felelős forrásból kell származnia. Az uniós rendelkezés összhangban van az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatójával.
Mit tehet a fogyasztó?
Ha a feleslegessé vált eszközeinket nem otthon kerülgetjük, hanem leadjuk olyan gyűjtőpontokon, ahonnan újrahasznosításra szállítják el, az ércbányászat és annak következményei csökkenni fognak. Már az eszközvásárlásnál is lehetünk előrelátóak, tervezzünk hosszabb távra, válasszunk úgy, hogy az alkatrészek cserélhetőek legyenek, az eszköz „tudása” pedig bővíthető, hogy követhessük az aktuális trendeket is. Ha tudatos és tájékozott vásárlók vagyunk, akkor azt is elkerülhetjük, hogy olyan készüléket vásároljunk, amelynek tantál tartalma illegális bányászatból származik, így óvhatjuk nem csak a környezetünket, de a lelkiismeretünket is.
