68 évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon érkeztek vissza Magyarországra a gulag lágerekből szabadon engedett magyarok csoportjai. A Sztálini diktatúra alatt az erőszakos iparosítások miatt nőtt a munkások száma, a parasztoknak kollektivizálás miatt kolhozokba és szovhozokba kellett belépniük, majd ott munkásként dolgozniuk. Aki erre nem volt hajlandó, munkatáborba hurcolták, melynek felügyelő szerve a gulag – Bűntetőtáborok Főparancsnoksága – volt. Ezekben a munkatáborokban milliók vesztették életüket.
A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én határozatában a hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcolt magyarok tiszteletére Gulag-emléknappá nyilvánította november 25-ét. E határozatot Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezetének elnöke javasolta.
Ezen a napon emlékezünk azokra a magyarokra, akiket a málenkij robot alkalmával az Ukrajnán túli, Don menti iparterületre hurcoltak, szenvedve az orosz téltől, rettenetes munkakörülményektől és lekicsinylő bánásmódtól. Az elhurcolt emberek egy részét a polgári lakosok tették ki, őket csak „egy kis munkára” vitték, a többségük azonban politikai elítélt volt. Őket Kelet-Szibériába vitték, saját bevallásuk és visszaemlékezéseik szerint ez már annyira messzinek és kegyetlennek tűnt, hogy a reménnyel is feladtak, hogy egyszer visszatérjenek szülőföldjükre. Az első magyar csoport átadására az akkor szovjet területen található Csap állomáson került sor, ahol már a magyar síneken várakozó vagonba terelték a szovjet katonák honfitársainkat. A délben elinduló vonatról szovjet katonák leugrottak, sapkájukat kezük közé vették és jó utat kívántak a „hazatérőknek”.
Emléket állítunk azokért, akik életüket adták a magyarságért, hazáért, vallási és politikai látásmódjukért. Emlékezzünk arra a rengeteg magyarra, akiket elhurcoltak a Szovjetunióba, akiket a méltóságuktól, emberi és polgári jogaiktól megfosztottak, és embertelen körülmények között végeztek kényszermunkát.
Az ehhez kapcsolódó eseményekről február 25-én olvashattok majd Lengyel Leventétől, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából.