Az adósságok jogi úton történő behajtásának megvan a saját menete. Erre legtöbb esetben bírósági végrehajtási eljárásban kerül sor. A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel kell elérni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett teljesítse a kötelezettségét.
Nem elhanyagolható annak hangsúlyozása, hogy a végrehajtási eljárás nemperes eljárás, mivel vannak olyan államok, ahol a bírósági végrehajtást a peres eljárás részének tekintik, és annak szabályait a polgári perrendtartás tartalmazza, viszont ennek ellenkezője is elmondható, hiszen léteznek olyan országok is, ahol a bírósági végrehajtás önállóságát külön eljárási törvény fémjelzi.
A végrehajtás részletes szabályait hazánkban külön jogszabály, az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról rendezi. A jogszabály rendelkezik a végrehajtás folyamatáról, hogyan és mi alapján kerülhet arra sor, továbbá a szabályok arra is kitérnek, hogy milyen módon történhet a végrehajtás, mik vonhatók bírósági végrehajtás alá, vagyis mit foglalhat le, mit vihet el a végrehajtó. Végrehajtásban a követeléseket alapvetően négy forrásból lehet behajtani, és ezeket a végrehajtási tárgyköröket a jogszabály különböző fejezeteiben szabályozza: munkabér és egyéb járandóság, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg, ingóságok, valamint az ingatlan. Vannak azonban olyan dolgok is, amelyeket a végrehajtó nem vihet el, nem foglalhat le, nem tilthat le a pénzkövetelések behajtása esetén. Ezeket a törvény pontosan felsorolja és mentesíti a végrehajtás alól.
A végrehajtási típusoknak saját, külön mentességi szabályaik vannak, ezek közül most az ingóságokra vonatkozó mentességi szabályokat ismerhetjük meg. Ingókkal kapcsolatban számos kivételt nevez meg a törvény. Még az adós beleegyezésével sem lehet lefoglalni azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít, viszont az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így rendelte el.
A törvény értelmében mentes a végrehajtás alól az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik. Ez lehet például egy nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, vagy akár szállítóeszköz is. Az utóbbi körébe azonban a gépjármű nem tartozik bele, arra a kivétel nem vonatkozik. A rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer sem foglalható le. A jogszabály tételesen felsorolja azokat a ruhaneműeket is, amelyeknek mindenképpen maradniuk kell. Ezeknek azonban egyrészt szükségesnek kell lenniük, másrészt ezek száma sem korlátlan, így 3 felsőruhának, 1 télikabátnak, 1 felöltőnek, valamint 3 pár lábbelinek kell csak maradnia. A szükséges ágynemű sem vihető el, csak úgy, mint az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor sem. Ez legfeljebb 3 asztalt és 3 szekrényt, személyenként 1 ágyat és 1 széket foglal magában. Tilalom alá esik a szükséges fűtő- és világító eszköz, továbbá az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelések, 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép is mentesek a végrehajtás alól. Marad az adósnak az a kitüntetése, amelynek odaítélését okirattal tudja igazolni, ahogyan a betegség miatt szükséges gyógyszerek, gyógyászati és technikai segédeszközök is. Korlátozás alá esnek továbbá a gyermekjátékok is. Nem halhatnak éhen, és meg sem fagyhatnak az adós és a háztartásához tartozó személyek, így 1 hónapra szükséges élelmiszert és 3 hónapra szükséges tüzelőanyagot is mindenképpen hagyni kell. Kivételt képez ezentúl a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés és gyümölcs. A jogszabály külön rendezi a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét, amennyiben az adós hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti felsorolás nem teljeskörű, a pontos szabályok azonban a törvényben megtalálhatóak.
