Az Egyenlő Bánásmód Hatóság létrehozására 2004-ben került sor, majd 16 év működést követően 2021. január 1-jével szűnt meg és került át teljes jogköre az alapvető jogok biztosának feladatkörei közé. De mit is csinált az Egyenlő Bánásmód Hatóság, és mi került végül az Ombudsman emberéhez?
Az EBH-t a 2003. évi CXXV. törvény hozta létre, amely rögzítette a hatóság feladatkörét, elsősorban az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén való eljárás, amely megsértés lehet a közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás vagy az ezekre adott utasítás. A hátrányos megkülönböztetés, vagyis a diszkrimináció ellen való küzdelem az Alaptörvény II. és XV. cikke alapján deklarált állami kötelezettség, amely súlyos jogkövetkezményekkel járhat.
Hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amely eredményeképpen egy személy vagy adott csoport többek között a nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti, illetve politikai vagy más vélemény, családi állapot, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor miatt kedvezőtlen bánásmódban részesül. Ezek alapján az EBH vizsgálatot folytatott jogsértés esetén, amely során segítséget nyújtott és képviselte a jogban sértett személyeket. Adott esetben a sértett hatósággal vagy bírósági szervvel kerülhetett szembe, ilyenkor az EBH hivatalból járt el. Feladatai között szerepelt a kapcsolódó jogszabályok véleményezése, illetve fontos eleme volt eljárásának, hogy tájékoztatást adott a közvéleménynek az egyenlő bánásmód érvényre juttatása érdekében. Sok esetben a tisztességes eljárás biztosításához elengedhetetlen az együttműködés a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, akár az állami szervekkel.
A hatóság megszűnésének egyik fő indoka a törvény indoklása alapján az volt, hogy az Alaptörvény diszkriminációtilalmi követelményeit az alapvető jogok biztosa juttassa érvényre, amely során még hatékonyabbá válhat az eljárás, mint a korábbi intézmény alatt. Valamennyi fentebb felsorolt feladatkör átkerült az ombudsman hatáskörébe: vizsgálatot folytathat a jogsértés megállapítása iránt, amely alapján határozatot hozhat és szankcionálhatja a jogsértéseket. Véleményezheti az érintett jogszabályokat, tájékoztatja az Országgyűlést és a közvéleményt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről. Korlátja, hogy többek között nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vagy a bíróságok és az ügyészség döntéseit, intézkedéseit.
A feladatokat az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elkülönült szervezeti egysége, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság végzi. Az AJBH honlapján egy menüsor áll az állampolgárok rendelkezésére, az eljárás megkönnyítése céljából. Tartalmazza a diszkrimináció típusait, azt, hogy mikor sérül az egyenlő bánásmód követelménye, odáig, hogy kérelmeket kik nyújthatják be, és hogy az alapvető jogok biztosa milyen ügyekben nem tud eljárni. A weboldal késségesen segítséget nyújt a sértett feleknek, illetve nem utolsó sorban a tanulni vágyóknak: a honlapon számos jogeset és nyilvános határozat található meg, és használható fel az arra érdeklődők számára.
