Korábbi cikkünkben arról olvashattatok, mi is az a halálbüntetés és miért lehet hasznos az alkalmazása. Ma azonban inkább a halálbüntetés árnyoldalait fogjuk megvizsgálni, illetve a legsúlyosabb, „alternatív” büntetési tételeknek is utána nézünk.

Ha visszanézzük történelmünket és rátekintünk jelen korunkra azt tapasztaljuk, hogy a halálbüntetések még mindig fontos szerepet játszanak világunk alakulásában. Európa és ezen belül Magyarország azonban évtizedek óta nem látott halálos ítélet végrehajtást. Hogy ez jó-e vagy rossz, egy nehezen eldönthető, mindennapi kérdés, ezt a dilemmát igazolja az is, hogy sok nyugati országban látunk még mindig példát a halálbüntetésekre, amikkel párhuzamosan ezt ellenző tüntetésekkel is találkozhatunk. Ebben és következő cikkünkben összeszedjük nektek a halálbüntetés pro-it és contra-it.

Felvételit hirdetett a JÖSz (Joghallgatók Önképző Szervezete), így szerkesztőségünk felkereste a szervezet két hallgatóját, Szabó Zalánt és Bajnóczi András Pétert, hogy meséljenek nekünk, mit kell tennünk egy sikeres felvételihez, és ízelítőt adtak abból milyen „JÖSzösnek” lenni.

Az öngyilkosságra általában magányos jelenségként szoktunk gondolni. Az öngyilkossággal foglalkozó genetikai alapkutatásoktól, az öngyilkosság társadalmi összefüggéseit taglaló szociálpszichológiáig a szakirodalom elsöprő többsége is főleg az „egyszemélyes” öngyilkosságokkal foglalkozik. Azonban megállapítható, hogy az öngyilkosság akarva-akaratlanul, időnként több személyt is érinthet; az abban aktívan résztvevőket, vagy passzív elszenvedőket egyaránt.

Az elmúlt hónapokban egyre többször hallunk róla, de továbbra is egy rejtély a létezése. 2021-ben a Collins szótár is ezt választotta az év szavának. Megfoghatatlan, a valóságban nem realizálható, mégis milliókat, akár milliárdokat ér. Az igazi kérdés mégis az, hogy meddig képes még nőni ez a lényegében valós fedezet nélküli kripto-buborék, és mikor fog kipukkanni.

A közügyek eldöntéséhez nélkülözhetetlen azok megvitatása. Azonban ezek a megvitatások akkor tudnak hatékonyak lenni, ha a vélemények kulturált módon ütköznek meg egymással. Ez az, ami ugyanis egy igénytelen fröcsögést elválaszt egy igényes kritikától. Cikkemből megtudhatjátok, hogy mi a baj, vagy éppen mi nem baj azzal, amit polgártársaink az új típusú platformokon megengednek maguknak. Akár milliós elérést tudnak produkálni egyes szereplők, amellyel jócskán felülmúlják más orgánumok hatását.

Sokan, akik ezt a cikket olvassák még nem tudják, hogy valószínüleg elkövették már a Btk. 342. paragrafusának törvényi tényállását, a közokirat-hamisítást.

„Meg kell tanulnunk, hogy az életben nem az a fontos, hogy minél többet birtokoljunk, pedig a ma embere sajnos a legtöbbször ezt tekinti a céljának. Az emberi nagyság azon alapszik, hogy legyünk valakik. És úgy lehetünk valakik, hogy megfizetjük az árát, felajánlunk valamit áldozatul, valami olyasmit, ami gyakran szívünk legmélyén rejtőzködik.”

- II. János Pál

Kis túlzással kijelenthetem, nem telik el olyan nap, hogy a médiában ne lássam vagy halljam a következő szavakat: hazaárulás és hazaáruló. Mára előszeretettel és bizonyosan kényelmesen dobálózik mindenki ezekkel a szavakkal, mit sem tudva arról, hogy milyen jogtörténeti múlttal rendelkeznek és a mai, hatályos jogban valójában mit is jelentenek. Lássuk tehát, hogy tulajdonképpen mit is jelentenek és mit is kellene jelentsenek ezek a mára elbagatellizált kifejezések.

2022. február 13-án 14:00 órakor, a magyarországi finn nagykövetség előtt mintegy háromezer fős tömeg gyűlt össze azért, hogy szimpátiáját és támogatását fejezze ki Päivi Räsänen volt finn belügyminiszternek, az ellene indult büntetőeljárás miatt. Mi áll a megmozdulás hátterében?