Kis túlzással kijelenthetem, nem telik el olyan nap, hogy a médiában ne lássam vagy halljam a következő szavakat: hazaárulás és hazaáruló. Mára előszeretettel és bizonyosan kényelmesen dobálózik mindenki ezekkel a szavakkal, mit sem tudva arról, hogy milyen jogtörténeti múlttal rendelkeznek és a mai, hatályos jogban valójában mit is jelentenek. Lássuk tehát, hogy tulajdonképpen mit is jelentenek és mit is kellene jelentsenek ezek a mára elbagatellizált kifejezések.
Ha az interneten beírjuk a keresőbe a hazaáruló szót, sorra olyan találatokat fogunk kapni, amik az aktuális politikai élethez kapcsolódnak. Ugyanis az esetek nagyobb százalékában ma politikusokat szokás illetni és leírni ezzel a szóval - mi más is lehetne a legnagyobb bántás egy államférfi vagy államasszony számára, mint őt lehazaárulózni. S habár mindez mögött természetesen a mai elmaradott politikai vitakultúra áll, egy hozzáértő füle számára mégiscsak bántó a helytelen szóhasználat.
Mit is jelent tehát a hazaárulás, és kit nevezünk valójában hazaárulónak? Erre a kérdésre a Büntető Törvénykönyvünk ad választ. Hazaárulást elkövet „Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn (...)” - mondja ki a 258. §. A hazaárulás az állam elleni bűncselekmények körébe tartozik, a bűncselekmény tényállása Magyarország függetlenségét, területi épségét és alkotmányos rendjét egyaránt védi. A bűncselekményt csak magyar állampolgárságú alany követheti el, méghozzá csak szándékosan. A leglényegesebb az elkövetési magatartás, ez mutatja meg, hogy konkrétan mi számít hazaárulásnak, ami nem más, mint kapcsolat felvétele, illetve fenntartása külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel. Természetesen erre a gyakorlatban, nem gyakran kerül sor, a BSR, vagyis a Bűnügyi Statisztikai Rendszer regisztrált bűncselekményei között a hazaárulás már több, mint tíz éve nem történt hazánkban. Ez az adat lényegében alátámasztja, hogy a köznyelvben a hazaárulás mennyire különbözik annak valós jelentésétől.
Látható tehát, hogy a hazaárulás korántsem azt jelenti, amit a közéleti életszíntéren megszokhattunk: politikusokról, aktivistákról, újságírókról azt állítani, hogy hazaárulók nagyon messze áll a hazaárulás valós mivoltától, vagyis attól a nagyon súlyos állam elleni bűncselekménytől, aminek elkövetése büntetőjogi felelősséget von maga után.
