Korábbi cikkünkben arról olvashattatok, mi is az a halálbüntetés és miért lehet hasznos az alkalmazása. Ma azonban inkább a halálbüntetés árnyoldalait fogjuk megvizsgálni, illetve a legsúlyosabb, „alternatív” büntetési tételeknek is utána nézünk.
„Már az ókori rómaiak” mondhatnánk, azonban már jóval korábban, a törzsi világból is hallhattunk példákat arra, hogy a közösség egyik tagjának életét megtagadta kiontani. Volt, hogy kasztban lejjebb szállították és onnantól szolgája lett egy másik tagnak, hiszen hiánya érezhető lett volna a közösségre nézve. Egy száz fős őskori közösségben körülbelül legfeljebb húsz-harminc harcos korú férfi lehetett, így, ha az egyiket kivesszük a rendszerből (főleg, ha az egy másik taggal végzett), az akár a vadászatnak, így a törzs túlélésének a kimenetelét is befolyásolhatta volna. Tehát arról beszélhetünk, hogy a társadalom egy tagja, fontossága miatt nem szenvedte el a legsúlyosabb büntetést, hanem státuszával fizetett. Ez később a patríciusoknál és a nemeseknél is megfigyelhető volt. Jogosan vetül fel a kérdés, hogy ezt politikai belátás vagy a józan ész hozta magával, esetleg maga a jog ítélte meg máshogy a társadalmi kasztok helyzetét, de ezzel a témával nem most fogunk foglalkozni. Volt, hogy valaki vagyoni helyzete miatt úszott meg kivégzést. Ilyen jogi rendszer megfigyelhető volt a karthágóiaknál, sőt Dél-Kelet Ázsiában is. De közös történelmünkben gyakran megjelent az elkövető valamely természetes tulajdonsága is, ami miatt elkerülhetővé vált számára a halálbüntetés. Ilyen volt a halálos betegség, a fiatalkor, vagy éppen a várandósság.
Most, hogy beszéltünk a halálbüntetés alóli felmentésről, nézzük át, milyen ismertebb történelmi alternatívái vannak a halálbüntetésnek. A listán csak olyan büntetések találhatók, amelyek nem okozzák az adott személy biztos halálát és van példa arra, hogy alkalmazták (vagy alkalmazzák a mai napig) a halálbüntetés helyett.
Kiközösítés – A személy onnantól egy szellem lesz a közösség tagjai számára, senki sem állhat vele onnantól kapcsolatban, mindenki ignorálja és rá sem szabad nézni. Pszichológusok szerint egy átlag felnőtt ebbe akar két hét alatt bele is halhat. Kisebb csoportokban óriási visszatartó erővel bír.
Száműzés, elűzés – A személynek el kell hagynia a közösséget, aki vagy viheti javait, vagy mindenétől megfosztják és úgy kénytelen a vadonba menekülni az elítélt. Ha szerencséje van, egy másik közösség befogadja, mert ha visszatérne az eredeti közösségébe, onnantól őt bárki büntetlenül megölheti.
Családtagon, baráton való megtorlás – Az elítélt egyik családtagján hajtják végre a büntetést. Az elítélttel végignézettetik, ahogy szerette(i) szenved(nek), rosszabb esetben meghal(nak) az ő bűnéért. Mongol és türk törzseknél volt az a szokás, hogy elsőszülött fiút kegyetlenül kivégezték, illetve a legidősebb lányt elragadták. Ez gyakran a család vesztét jelentette, mert az elsőszülött kiesése hatalmas csapás volt, és sok kultúrában a legidősebb lány becsülete, a testvérei helyzetét is befolyásolta.
Tényleges életfogytiglani szabadságvesztés – Mai napig Magyarországon is alkalmazható büntetés. A személy élete végéig börtönben pihen, amíg „koporsóban” ki nem kerül. Legfőbb jellemzője, hogy – az életfogytiglani szabadságvesztéssel ellentétben – az ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy bizonyos idő elteltével a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét megvizsgálják.
Kínzás, csonkítás, szégyenítés, stigmatizálás – Súlyosabb alkalmazásukkor a személy bele is halt a sérülésébe vagy társadalmi megbecsülésének megrendülésekor. A skála itt a korbácsolástól és megjelöléstől, a végtag, illetve nemiszerv vagy egyéb érzékszerv szétroncsolásáig húzódik.
Most, hogy átnéztük milyen alternatívái vannak a halálbüntetésnek, amelyek talán akár még extrémebbek is lehetnek, olvassunk el pár érvet, ami a fővesztést ellenzi.
- A halálbüntetés bestializálja az elkövetést
Az elkövető, ha már tudja, hogy úgy is vége, számára nincs kiút és biztosan ki fogják végezni, addig fog elmenni kegyetlenségben, ameddig akar. Ilyen volt az az amerikai eset, amelyiknél a férj rájött, hogy felesége kezdetek óta csalta, ezért dühében végzett a nejével és annak szeretőjével. Majd tudván, hogy ezért biztosan villamos székbe kerül, végzett anyósával, apósával és a náluk lévő két kisgyermekével is, mert „akkor már úgy is mindegy”.
- Nem segít a bűnmegelőzésben
Bár sokszor hallom és rengeteg kimutatást látok, hogy a halálbüntetés bír egy nagy visszatartó érővel, a valóságban a legtöbb kutatás ezt nem erősíti meg. Amerikában például, ahol eltörölték több államban a halálbüntetést nem emelkedett az erőszakos bűncselekmények száma.
- Ne ölj!
A vallási tanítás, miszerint egy személy sem olthatja ki a másik életét, talán a leggyakrabban előforduló erkölcsi érv. Az ortodox értelmezők szerint annyira nincs kivétel ez alól, hogy az önvédelmet is elvetik.
- Ártatlanok védelme
Ha nem teljesen biztos, hogy az követte el a bűncselekményt, akit megvádoltak akkor lehet egy ártatlant végeznek ki. Ha Magyarországon lenne halálbüntetés, akkor Kaiser Ede, a tévesen elítélt, vélt móri mészáros valószínűleg sosem kerülhetett volna szabadlábra, hiszen az erőszakos betörés miatt kivégezték volna. Szintén a halálbüntetés ellen szól, hogy annak következményei nem csinálhatóak vissza, ha esetleg később kiderülne, hogy tévesen ítéltek el az állítólagos elkövetőt.
- Anyagiak
Maga a kivégzés, a hóhér bérezése, az eszközök fenntartása rengeteg pénzt vesz igénybe. New Yorkban a halálbüntetés ellen tiltakozók kiszámolták, hogy kilenc év alatt 170 millió USD ment el a halálbüntetési rendszer fenttartására. A dolog érdekessége, hogy kilenc év alatt egy kivégzés sem volt.
Reméljük sikerült kitágítanunk a látókörötöket és elgondolkoztatni titeket a halálbüntetés kérdésében. Ha tetszett ez a cikk olvassátok el korábbi írásunkat is, ahol a halálbüntetés melletti okokat vettük górcső alá!
