A tömegtájékoztatási eszközök társadalmi rendeltetése az emberek informálása, tájékoztatása, amin keresztül elkerülhetetlenül formálják a közgondolkodást. Így, ha a tájékoztatás hamis vagy sérti más személyiségi jogait és érdekeit ez a társadalmi rendeltetés betöltetlen marad.
Ezért jött létre egy olyan EU-s nemzeti jogi szabályozás, amely kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy megfelelő jogorvoslatot nyújtsanak azoknak, akiknek személyiségi jogai hamis tényközlés által sérültek. Ezt a jogintézményt a legtöbb Európai államban „válaszadási jognak” nevezik, mivel kiigazítja a téves információkat és válaszadási lehetőséget is biztosít a sértett fél számára. A magyar sajtó-helyreigazítás- ahogy nevéből is adódik- csak a téves információk kiigazítására terjed ki.
A sajtó-helyreigazítás a személyiségvédelem sajátos eszköze. Bárki, jogi és természetes személy is követelheti helyreigazító közlemény közzétételét, ha bármely médiatartalomban róla valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel. Sajtó-helyreigazítást az a sértett kérhet, akinek a személye a sajtóközleményből felismerhető, így nem feltétlenül szükséges a nevének közlése, elégséges arra csupán utalni.
A helyreigazítást csak akkor lehet elrendelni, ha a jogsérelem valótlan tényállításon, vagy való tények hamis színben történő feltüntetésén alapul. A bírósági gyakorlat a vélemények helyreállításától elzárkózik. Esetenként a tényállítások és a vélemények elhatárolása nem egyszerű, vita esetén bizonyíthatósági tesztet kell alkalmazni.
A helyreigazítási jogviszonyhoz kapcsolósó eljárás két részre oszlik. Az „első rész” a peren kívüli sajtó-helyreigazítási eljárás. Ilyenkor az érintett sajtószervhez, a vitatott közlemény közzétételét követő harminc napon belül, írásban kell benyújtani a kérelmet. A kérelemnek tartalmaznia kell a sérelmezett közleményt, azon belül a valótlan, illetve hamis színben feltűntetett tényállítást és, ha a sérelmezett igényt tart rá, a valós tényeket. A sajtószervnek a hozzá megfelelő határidőben, formában és tartalommal megküldött kérelem után rövid határidővel, öt vagy nyolc napon belül intézkednie kell. Ha a helyreigazító közleményt a határidőn belül nem megfelelően, vagy egyáltalán nem teszik közzé következhet a „második rész”, a sajtó-helyreigazítási per. A perindítás előfeltétele az előzetes eljárás. A keresetlevelet a helyreigazító közlemény közzétételére rendelkezésre álló idő lejárta utáni tizenöt napon belül, az alperes székhelyén vagy lakóhelyén illetékes törvényszéknek kell benyújtani. A perben a bizonyítási teher megfordul, a sajtószervnek kell bizonyítania, hogy a sérelmezett tényállítás valós. Ha a bizonyítás sikeres, akkor a bíróság a keresetet alutasítja, a helyreigazítást nem kell közzétenni. A bizonyítás sikertelensége esetén a helyreigazítást közzé kell tenni.
A sajtó-helyreigazítás a személyiségi jogok védelme mellett a sajtónak és a médiának is érdeke, hiszen tagadhatatlan biztosítéka a valósághű tájékoztatásnak.
